Március 18. Sándor napja, 19-e Józsefé, 20-a pedig Benedek névnap, a népi időjóslásban azonban egyesül e három nap, méghozza a meleg idő eljöveteleként.
„Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget” – szerintem mindenkinek ismerős ez sor, ahogy a következő versszakot is gyakran szavalták az óvodások a 80-as, 90-es években és talán még ma is: „Sándor napján megszakad a tél. József napján megszűnik a szél. Zsákban Benedek hoz majd meleget – nincs itt fázás, boldog, aki él.” E strófát saját névnapja alkalmából Weöres Sándor írta.
De vajon miért épp ők hozzák el a várva várt meleget?
Poén szintjén felmerült a napindító értekezleten, hogy meg is kérdezhetném e nevek jeles képviselőit akár a döntéshozók, a politikusok vagy épp a celebek világából, de egy széles mosoly után inkább a Néprajzi Lexikont és Bálint Sándor néprajztudós gyűjtését lapoztam fel.
Sándor volt az első időjós és tavaszhozó nap – ezen a napon jó termés érdekében vetni kellett. Bukovinában zabot és árpát, Jászdózsán fehér babot.
József a „legnépszerűbb”
A három jeles nap közül József napjához kötődik a legtöbb szokás és hiedelem. Bukovinában József napja ünnepnap volt, a tavasz első napja, amelyen tilos volt dolgozni. Szlavóniában pedig tisztulással várták a tavaszt: József-napkor mindenkinek meg kellett fürdenie és tiszta fehérneműt kellett venni.
Szent József kiosztja a madaraknak a sípot – vagyis ezen a napon madárdallal köszöntik a tavaszt. A nap időjósló nap volt és a termésre is következtettek.
Az Alföldön, ha szivárványt láttak Józsefkor, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígért. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben.
A Mura-vidéken úgy tartották: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor”. Medvesalján azt tartották, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.
Göcsejben az általánosan szokásos Szent-György nap helyett József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Akkor is kivitték a gulyát, ha az idő hideg volt és esős – legalább egyszer. Persze a rendszeres legeltetést csak a jó idő érkeztével kezdték meg. És nem csak a göcseji marhákat, hanem a méheket is kieresztették Józsefkor.
„Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!” – mondták a méhészek Algyőn.
„Fecskét látok, szeplőt hányok!” – mondogatták a gyerekek. És egy idén eléggé elképzelhetetlen hagyomány: az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.
A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.
A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
Sándor a kocsmában ragadt a zsák meleggel
Bálint Sándor, az Ünnepi kalendárium című kötetében ír arról, hogy a „Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget” kifejezést a Szegeddel határos Tápé népe így magyarázza:
„A hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldötte Sándorral a meleget a földre. Ment, mendegélt, de már nagyon elfáradt a meleg súlya alatt. Az országút szélén meglátott egy kocsmát, lerakodott és iddogálni kezdett. Egészen megfeledkezett arról, hogy mi járatban van. Szent Péter már megsokallta a földi embereknek a meleg után való sóvárgását és elküldte Jóskát, hogy Sándort keresse meg. Kereste, kereste, végre megtalálta a kocsmában. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért küldték. Szent Péter már türelmetlenkedni kezdett és Benedeket küldötte utánuk. Ő is elakadt a kocsmában. Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből, de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott és Mátyást küldötte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert nagyon jó kedvük volt és dalolásuk már messzire elhallatszott. Bement hozzájuk, mire szedték sátorfájukat és siettek a földre a zsák meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.”
A gyógyító benedekhagyma hiedelme
A néprajztudós szerint a benedekhagyma valami régi, Benedek napjához kapcsolódó szentelménynek elnépiesedett maradványa.
Rábagyarmaton a felfúvódott, hasfájós marha népies orvossága a Benedek napján vetett benedekhagyma, amelyet kenyérben adnak be neki.
Göcsejben századunk elején fokhagymát és zsírt szenteltettek ezen a napon: hasogatás, görcs, daganat orvosságának tekintették. A vele megkent jószághoz boszorkány, rontás nem férkőzhetett. Tébolyodottnak, megbabonázott embernek a talpát kenték meg vele, és ruhadarabban a nyakára kötötték. Zalaszentbalázson a benedekhagyma szárának főzetét elmezavarról tartják foganatosnak.
A szentelményt a szomszédos Muraköz vendjei is ismerték. A múlt század végén ők is gyökeret, zsírt, veteményeket szenteltettek maguk és jószágaik gyógyítására. E napon a lovakat nem hajtották ki, mert féltették őket a boszorkányoktól.
Az alföldi Tápé öregasszonyai szintén e napon hagymát duggatnak. Ez a benedöki hajma. Bertalan napján kell fölszedni, majd a háztetőre rakják, ahol hét nap éri a meleg napsugár, éjszaka pedig a harmat. Ennek elteltével zacskóba gyűjtik, és szükség esetén tífuszos beteg fejét, hasát mosogatják a főztével.
E hiedelemnek összefüggéseit a rendelkezésünkre álló források alapján nem tudtuk tisztázni. Minthogy két, archaikus hagyományokat bőven őrző tájunkon maradt fönn, nyugodtan föltételezhetjük a középkori eredetet. Egyébként Benedek itt is a betegek pártfogójaként jelenik meg
– írta Bálint Sándor.
A meleg napok igazsága
A tavasz és az igazán kellemes idő, mikor nappal már melegítenek a sugarak és akár egy szál pólóban is lehet a kerti előkészületekkel foglalatoskodni, ma már akár február végén, március elején is elkezdődhet. De a márciusban érkező meleg a valóságban még sosem űzte el a fagyos időt, ami még akár április közepén is vissza-visszatérhet komoly károkat okozva a gyümölcsfák virágzásában. Ha ekkor nincs módja a gazdának védekezni égetéssel, gyertyázással vagy szélgéppel, akkor oda is lehet a teljes termés.
Egy friss kutatásban – amit a Másfélfok.hu.n tettek közzé 2022-ben – arról írt Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus, hogy a klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt is jelent a mezőgazdaságra.
Míg a 20. században még nem éreztette a hatását a klímaváltozás, napjainkra 70 százalékos valószínűséggel állíthatjuk, hogy az emberi tevékenység miatt tolódott egy héttel korábbra az utolsó országos tavaszi fagy időpontja Magyarországon az előző évszázadhoz képest.
Amennyiben pedig a 1970-80-as éveket nézték, akkor ez még április közepén volt, azaz körülbelül egy héttel korábbra tolódott az utolsó tavaszi fagy időpontja. A szimulációk alapján az emberi tevékenység okolható az elmúlt néhány évtizedben mért gyenge korábbra tolódásért is.
Mert az lehet, hogy mi örülünk a korábbi fagyoknak, de a növények nem, mert ha a pesszimista forgatókönyv szerint a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak az üvegházhatású gázok tekintetében, akkor a század végére még nagyobb lesz a különbség a vegetáció fejlődésének kezdete és az utolsó fagy között.
A vegetációs időszak kezdete sokkal gyorsabban tolódik korábbra, mint ahogyan azt az utolsó tavaszi fagyok követni tudják, így ez a növények fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és esetenként még súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezet majd.
Ezért a mi felelőségünk az, hogy az utolsó fagyos napok ne közeledjenek Sándor, József és Benedek napjaihoz, és abba a bizonyos zsákba áprilisban néha még visszagyömöszöljék a meleget
– mert ez lenne a természet rendje…
Ítunk arról is korábban, hogy Kázmér napján fontos szerep jutott az asszonyoknak, Ildikó pedig azt mutatja meg, milyen lesz az idő a következő 40 napban. És áprilisi havazást hozhat a Gergely napi hideg.
