Különleges kutatás zajlott a Hévízi-tó mélyén: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársainak közreműködésével a nyugati partfalnál található öt barlangbejárat helyét próbálták geodéziai műszerek segítségével pontosan meghatározni, hogy ezek a karsztos üregek hivatalosan is bekerüljenek az országos barlang nyilvántartásba, számolt be róla a Hévízi Televízió.
Samu Zoltán Tamás, a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő természet- és környezetvédelmi stratégiai koordinátora a lapnak arról beszélt, a természetvédelmi terület centrumában található maga a tó, amelyről tudták, hogy az alján ott van a forrásbarlang, illetve volt ismeretük az öt oldalsó nyugati ágon levő barlangról is, aminek a felmérése most pontosításra kerül.
A barlangok hónapjához kapcsolódva szakemberek kutatták a gyógyvizet. Mindezt annak érdekében, hogy feltérképezzék a forrásrendszert és megvizsgálják a különleges földtani képződményeket. A kutatás célja az volt, hogy rögzítsék a tó pontos földrajzi helyzetét.
Ancsin Gergely, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság földtudományi természetvédelmi szakembere elmondta, a Hévízi-tó az gyakorlatilag egy olyan karsztos tölcsérüreg, aminek az alján negyven méter mélyen körülbelül nyílik egy 10 méternél kicsivel hosszabb barlang.
És ebben vannak azok a vizek, amik megtöltik a tavat, viszont ebben a tóban nem csak ezek a barlangok találhatók. Még Plózer Istvánék, akik a hévízi tavat búvármerüléssel kutatták a hetvenes években, felfedezték, hogy további karsztos üregek nyílnak a tó mederben
– magyarázta.
A szakértők a búvárok segítségével a tó nyugati falánál található barlangoknak a bejáratát próbálták meghatározni egy geodéziai műszer segítségével.
A természetvédők most azon dolgoznak, hogy a pletykapadok alatt húzódó karsztos üregek is bekerüljenek az országos barlangnyilvántartásba.
Mint arról írtunk, a csukák beváltak a Hévízi-csatornában, ahol egyre kevesebb a trópusi hal.
