Virágzó vidékünk

Párducmintás vértesharcsákat azonosítottak a Hévízi-tóban

bfnpi/Sinka Gábor
bfnpi/Sinka Gábor
Az emberre nézve ártalmatlan, sőt meglepően „barátságos”, azonban a tóban élő hazai fajokra nem várt hatást jelenthet.

A „Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása” című KEHOP projekt keretein belül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjai 2019 óta rendszeresen végeznek búvármerülést és halászati tevékenységet a Hévízi-tóban, valamint a Hévízi-csatornában természetvédelmi célú beavatkozások megalapozása, valamint az őshonos élőlényeket veszélyeztető idegenhonos, inváziós fajok terjedésének megállítása érdekében. Ennek során került elő az eddig nem azonosított, új halfaj a tóból először 2022. február 22-én, írta az invaziosfajok.hu.

A fotók elemzése során az újonnan előkerült fajt párducmintás vértesharcsaként (Pterygoplichthys disjunctivus) azonosították, amelynek bizonyíthatóan szaporodó állománya van jelen a tóban. Bár a megtalált hal az emberre nézve ártalmatlan, sőt meglepően „barátságos”, azonban a tóban élő hazai fajokra nem várt hatást jelenthet.

A 2022-ben és 2023-ban végzett merülések alkalmával a párducmintás vértesharcsa további 3 üregét fedezték fel a tóban, több kifejlett egyedét – megközelítőleg 20-30 példányt – és szinte minden korosztályát azonosították. A merülések során korábban 3, majd további 15 nagyobb példányt sikerült eltávolítani és átadni a Debreceni Egyetem Metagenomikai Intézetének munkatársai részére, kutatási céllal, de a pontos állománynagyságot csak sejteni lehet.

Az elmúlt években szakemberek számos idegenhonos halfaj jelenlétét, jelentős állományát is dokumentálták a Hévízi-tóban és a Hévízi-csatornában.

  • Naphal (Lepomis gibbosus)
  • Jukatáni fogasponty „Blackmolly” változata (Poecilia sphenops)
  • Szivárvány sügér (Herotilapia multispinosa)
  • Citromsügér (Amphilophus citrinellum)
  • Ötfoltos tarkasügér (Hemichromis elongatus)
  • Tűzfejű tarkasügér (Paraneetroplus synspilus)
  • Jaguársügér (Parachromis managuensis)
  • Bíborsügér (Hemichromis bimaculatus) és további hibridek
  • Amúrgéb (Percottus glenii)

A szakirodalmat tekintve a párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus) Brazíliában és Bolíviában őshonos, a Rio Madeira medencéjében és mellékfolyóiban. Nem túl magas a hőmérsékleti igénye, 22°C feletti vízben már jól érzi magát.

Bár élőhelyén viszonylag lágy a víz, jól alkalmazkodik a közép-kemény vízhez is. Az egyik legnagyobb méretűre megnövő faj a tepsifejűharcsa-félék családján belül, kifejlett egyedei elérhetik akár a 60-70 cm-es testhosszúságot is. A Hévízi-tóban látott egyedek közül több is meghaladta az 50 cm-es testhosszt.

Az inváziós fajok elszaporodása – látva a Hévízi-csatorna példáját – negatív hatással lehet a természetes vizeinkre (Kis-Balaton, Balaton), ezért együttműködés kezdődött a Debreceni Egyetem Metagenomikai Intézete, a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság között.

Ennek célja olyan alapkutatások elvégzése, amelyek megalapozhatják a természetvédelmi kezeléseket, a különleges adottságokkal és élővilággal rendelkező termálvizes biotóp védelmét, valamint az inváziós fajok Balaton és vízgyűjtőjére jelentő kockázatának kiküszöbölését, mérséklését célozva.

Kapcsolódó
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik