Annak ellenére, hogy a nyár utolsó hónapját élhetjük meg, a természetben már megfigyelhető, hogy közeleg az új évszak. Aki nyitott szemmel és értő füllel járja az erdők, mezők ösvényeit láthatja és hallhatja, hogy bizony az ősz már jeleket küld, üzen, hogy hamarosan átveszi a nyár helyét.
A napokban az északi szél kíséretében betörő hidegebb levegő hatása tömérdek madárfajnak nyújtott ideális körülményeket kóborlásra, vonulásra. Szokács Krisztiánnak 2026. augusztus 8-án, az Északi-középhegységben ritkán megfigyelhető madárral hozott össze találkozót a természet.
A felvételeken is látható két fiatal kék vércsét kora reggel sikerült megfigyelnem és lencsevégre kapni a Medves területén. Először távolról láttam egy madarat amint az aszály által kiégett róna felett könnyed és gyors repüléssel vadászgatott, de feltűnt, hogy sötétebb, barnás-fekete színezetű. Vadászat közben egy-egy siklás végén, gyakorta egy helyben megállt az erős széllel szemben, azaz szitált. Az erősödő légmozgások miatt keresett egy biztos pontot, esetünkben egy fa csúcsán pihent meg. Figyeltem a beült vércsét – amit nem volt könnyű észrevenni – mikor meglepetésre még egy madár érkezett, szállt le mellé
– részletezte a megfigyelési élményét Krisztián a Sokszínű vidék megkeresésére, és kiemelte, hogy a fokozottan védett kék vércse igen ritka tavaszi és őszi átvonuló a Karancs-Medves táján.
A kék vércse, ez a kistestű sólyomféle a magyar puszták egyik kiemelt természeti értéke
Európán belül a teljes vércse állományának 40%-a költ hazánkban. Korábban a kék vércse költőállománya drámai gyorsasággal fogyatkozott meg, 2006-ban már csak 558 pár volt ismert hazánk teljes területén. A célzott védelmi munkának, az országos összefogásnak köszönhetően jelenleg a honi állomány 900-1300 pár.
A nálunk fészkelő ragadozó madarak közül az egyetlen faj, ami telepesen költ. Költőterülete az eurázsiai síkságokra és peremterületeire terjed ki.
Az őszi vonulások során a Földközi-tengert egyetlen, 2-3 napig tartó folyamatos repüléssel, míg a Szaharát 4-5 napos végtében, leszállás nélkül repülik át. Ezt úgy kell elképzelnünk, hogy pihenés nélkül, vitorlázó repülés közben alszanak és repülő rovarokkal táplálkoznak. A téli telelőterületük Afrika délnyugati részén, a Kalahári-medencében található. Eme égi nomádok így 8500 kilométert tesznek meg, de egyes madarak meg nem állnak 15000 kilométerig. Kicsit szétnéznek erre-arra
– vázolta fel vándorlásukat Krisztián.
A kék vércse látása – a többi sólyomféléhez hasonlóan – egy rendkívül fejlett, szuper-érzékszerv, amely többszörösen felülmúlja az emberi szem képességeit.
Érdekesség még, hogy a ragadozó madarak szemében két éleslátási központ is van, addig az emberi szem ideghártyája kb. 200 000 fényérzékelő egységet tartalmaz, ez a ragadozómadarakénál volumenében 1 milliót. Példa erre, míg egy jó szemű ember maximum 100 méterről veszi észre egy mozgó nyúl fülét a fűben, ugyanezt egy vércse 3 kilométerről érzékeli
– emelte ki Szokács Krisztián az MME Nógrádi csoport titkára.
A kék vércse állományának a megóvása a hazai természetvédelem egyik kiemelt feladata
Az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) alapján közösségi jelentőségű Natura 2000-es jelölőfaj. A Vörös Listán globálisan és európai viszonylatban is „mérsékelten fenyegetett”-ként, hazánkban „sebezhető”-ként tartják számon. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kutatói 2019-ben Angolában fedezték fel a kék vércsék hatalmas telelőhelyét
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kutatói 2019-ben Angolában, a Huambo tartományban fedezték fel a kék vércsék hatalmas, százezres-milliós nagyságrendű telelőhelyét, amelyet a szakemberek csak „Sólyomvárosként” (Falcopolis) emlegetnek.
A világ legnagyobb ragadozómadár telelőhelyére, az évtizedekig polgárháború sújtotta afrikai országban úgy bukkantak, hogy Magyarországon műholdas jeladóval felszerelt fokozottan védett kék vércsék jeleit követték a több ezer kilométeres téli vándorlásuk során. A magyar kutatók ezzel a Földön egyedülálló jelenséget tártak fel.
Egy projekt, ami a kék vércsék kutatása és védelmét szolgálja
Mivel a madarak illegális vadászata feltehetően mai napig is folytatódik, a magyar szakértők, Dr. Palatitz Péter vezetésével az Orbis Angola természetvédelmi szervezettel együtt azon dolgoznak, hogy a Falcopolis inkább ökoturisztikai attrakcióként teremtsen fenntartható bevételi forrást a helyiek számára.
Az ornitológusok másik fő célja az, hogy kifejlesszenek egy módszert, amellyel megbecsülhetik a tavaszi vonulás előtt a régióban összegyűlő éjszakázó vércsék számát.
A FALCOPOLIS Alapítvány célja
A veszélyeztetett kék vércse (Falco vespertinus) védelme és megőrzése kutatáson, élőhely-fejlesztésen és a helyi közösségek bevonásán keresztül. Ezt a páratlan fajt úgy igyekeznek megóvni a jövő generációi számára, hogy a tudás alapú természetvédelmet összekapcsolják az oktatással, az ökoturizmussal és az önkéntességgel.
Mint arról beszámoltunk, szabad szemmel láthatatlan pillanatokat örökít meg a természetfotós, valamint arról is hírt adtunk, hogy fehér tollruhás madárritkaság tűnt fel Nógrádban.
