Augusztus végén és szeptember elején különleges időszak kezdődik a mocsári teknősök életében: kibújnak a tojásokból az apró utódok, majd megkezdik első, önálló útjukat a víz felé. A Körös-Maros Nemzeti Park területén is találkozhatunk ilyenkor a néhány grammos kis hüllőkkel.
A mocsári teknősök életének egyik legveszélyesebb szakasza éppen a kikelés után kezdődik. A nőstény ugyanis a víztől akár több száz méterre vagy több kilométerre is lerakhatja tojásait. Olyan helyet keres, ahol megfelelő a talaj a fészek kialakításához, főként löszös, homokos területeket.
Egy fészekben rendszerint körülbelül hat tojás található, de akár 15 is lehet. A mocsári teknősök nem gondozzák utódaikat, a kis teknősöknek már a kikelés pillanatától önállóan kell boldogulniuk.
A kelés időpontját nagyban befolyásolja az időjárás. A meleg, napos idő felgyorsítja a fejlődést, a hűvösebb, csapadékos időszak pedig késleltetheti, hogy a kis teknősök előbújjanak a tojásból.
Ha sikerül eljutniuk a vízig, életük első időszakában apró élőlényekkel, szúnyoglárvákkal és kisebb férgekkel táplálkoznak.
A most útnak induló teknősök közül azoknak, amelyeknek sikerül elérniük a vizet, még hosszú élet állhat előttük. Kedvező körülmények között akár ötven évig is élhetnek.
Éppen ezért szeptember elején különösen fontos az óvatosság a vizes élőhelyek közelében. A néhány grammos állatok könnyen észrevétlenek maradhatnak az úton vagy a növényzet között, miközben első nagy útjukat megteszik.
Egyes teknősök veszélyesek is lehetnek, nemrégen a Balatonban is fognak egy emberre is veszélyes, agresszív teknőst, a horvát tengerparton pedig emberre támadt egy hetven kilós teknős.
