Virágzó vidékünk

50 évvel ezelőtti faültetésből lett természetvédelmi probléma a Tápió-vidéken

A jövő egyik fontos feladata a terjedés megfékezését célzó védekezési stratégia kidolgozása és megvalósítása lesz.

Hazánk számos környezeti problémával küzd, amelyek összeadódva sokrétű ökológiai válságot, úgynevezett polikrízist okoznak. Ezek egyik legjelentősebb eleme az idegenhonos fajok inváziószerű terjedése, amely alapvetően változtathatja meg a természetes élőhelyek állapotát, valamint az ott élő őshonos növény- és állatfajok életfeltételeit, közölte a Facebookon a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Bejegyzésük szerint a Tápió-vidék ennek a sokszor izgalmasnak tűnő, valójában inkább elgondolkodtató folyamatnak egy újabb látványos példáját mutatja.

Szinte a szemünk láttára indult hódító útjára a nyírlevelű körte (Pyrus betulifolia), amely Kelet-Ázsiából, eredetileg kertészeti célból került hazánkba. Mintegy fél évszázaddal ezelőtt Farmos határában egy néhány hektáros ligetet ültettek belőle. Innen a faj apró terméseit fogyasztó madarak közvetítésével, sokáig észrevétlenül terjedt tovább a Hajta menti tájban. Az utóbbi években azonban már feltűnővé váltak az őszi időszakban piros lombú kisebb ligetei

– jelezték, és fotókat is közöltek a jelenségről.

7 fotó

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint a DINPI együttműködésében jelenleg is zajlik a faj monitorozása. Az eredmények alapján a jövő egyik fontos feladata a terjedés megfékezését célzó védekezési stratégia kidolgozása és megvalósítása lesz, zárták a posztot.

A közelmúltban az Őrségben irtották kézzel a százezres nagyságrendben elszaporodott invazív virágot.

Kapcsolódó
Agresszív, büdös és kiirthatatlan fa terjed az országban
A Kelet-Ázsiában és Koreában őshonos növényfaj nálunk „inváziós” fásszárúnak számít, az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos fajok listáján is szerepel.
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a Sokszínű vidékes találatokat
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik