Ősszel sok halastónál csökkentik a vízszintet, hogy megkezdődhessen a halak lehalászása. A művelet során jelentős mennyiségű víz szabadul fel, amelynek a felhasználása az egyre gyakoribb száraz időszakokban különösen fontos. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Agroinform kérdéseire válaszolva ismertette, miért van szükség a tavak leürítésére, és milyen lehetőségek vannak a víz további hasznosítására.
Így gyűjtik össze a halakat
A hagyományos halgazdálkodásban az őszi lecsapolás a lehalászás előkészítésének része. Ahogy csökken a vízszint, a halak a tómeder legmélyebb pontján kialakított gyűjtőhelyre, a halágyba húzódnak. Innen a halászok hálóval könnyebben és gyorsabban kiemelhetik az állományt.
Az értékesítésre alkalmas méretű halakat eladják, vagy teleltető tavakba szállítják, ahol a későbbi értékesítésig tartják őket. A víz hagyományosan zsilipeken át jut a befogadó vízfolyásba. A csapadékhiány és a tartósan meleg időjárás miatt egyre nagyobb figyelmet kap, hogy ezt a vízmennyiséget miként lehet másutt is felhasználni.
Több millió köbméter vizet hasznosítanak
Az OVF adatai alapján idén országosan körülbelül 29 millió köbméter víz lecsapolását tervezték a halastavaknál. A tájékoztatás időpontjáig ebből 24 millió köbmétert már levezettek. A vízügyi igazgatóságok a lecsapolt vízből mintegy 22 millió köbmétert hasznosítottak, nagyjából hatvan helyszínen.
A víz egy részével holtágakat és medreket töltenek fel, másutt a környező területekre vezetik ki, hogy hozzájáruljon a táj vízpótlásához.
A vízhiány a halgazdaságokat is érinti
A halastavak üzemeltetőinek egyre komolyabb gondot jelent, hogy a leeresztett vizet később nem mindenhol tudják pótolni. Ha a következő feltöltéshez nincs biztosított vízmennyiség, a hagyományos lecsapolás jelentős kockázatot jelenthet a gazdaság számára.
Ezért több helyen módosítottak a lehalászás menetén. Egyes tavaknál a víz leengedése nélkül, vízről végzik el a munkát, máshol vízforgatással igyekeznek megőrizni a rendelkezésre álló készletet.
A gazdaságok egymás között is összehangolhatják a víz felhasználását. Az egy vízfolyáshoz kapcsolódó tavak esetében úgy szervezik a lecsapolást és a feltöltést, hogy az egyik halastóból elvezetett víz egy másik tóba kerülhessen. Ezzel csökkenthető a friss víz iránti igény.
Korábban megírtuk, hogy vízhiány miatt 280 tonna hal pusztult el a magyar halgazdaságokban.
