Hévízről elsősorban a meleg vizű tó és a víz felszínén lebegő rózsaszín virágok jutnak eszükbe. A látványos növények azonban nem mindig tartoztak a tó élővilágához: az indiai vörös tündérrózsa meghonosítása a 19. század végén kezdődött, és egy magyar botanikus kitartó munkájának köszönhetően sikerült. Azóta a virág a város egyik legismertebb jelképévé vált – olvasható a Hévíz.hu oldalon.
Egzotikus fajokkal kísérleteztek
A Hévízi-tóban már a 19. század elején is éltek tündérrózsák. Richard Bright angol orvos és utazó 1815-ben megjelent könyvében is megemlítette a virágokat. Akkoriban az őshonos fehér tündérrózsa díszítette a tavat, amelynek állománya mára nagyrészt a kifolyócsatornában található meg.
Az egzotikus fajok meghonosításával az 1800-as évek végén kezdtek komolyabban próbálkozni. A feladatot Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára vállalta magára. 1898-ban a budapesti egyetem botanikus kertjéből szerzett trópusi tündérrózsák gyöktörzsdarabjait ültette a tó iszapjába.
A kísérlet sikerrel járt: az indiai vörös tündérrózsa első virága 1898. július 25-én, 33 nappal a telepítés tán nyílt ki Hévízen. Más fajokkal is próbálkozott, köztük kék tündérrózsákkal és az óriási amazonasi tündérrózsával, de ezek nem tudtak tartósan megtelepedni.
Az indiai vörös tündérrózsa viszont alkalmazkodott a tó sajátos körülményeihez, és idővel a város egyik legjellegzetesebb természeti látványosságává vált.
Éjszaka nyílik, nappal becsukódik
Az indiai vörös tündérrózsa eredeti élőhelye a trópusi Kelet-India, Bengália. A meleg, sekély vizeket kedvelő növény virágai késő este bontják ki szirmaikat, majd másnap délelőtt vagy a kora délutáni órákban becsukódnak. Borús időben tovább is nyitva maradhatnak.
A virágzás hónapokon át tarthat, általában késő tavasztól őszig. Egy-egy virág csak néhány napig látható teljes pompájában, miközben a növény újabb és újabb leveleket, virágokat fejleszt.
A tündérrózsák szerepe a látványon túl is jelentős. A vízfelszínt borító levelek árnyékolják a tavat, ezzel mérséklik a víz lehűlését. A tó fenekén elterülő gyöktörzsek és indák a gyógyiszap védelmében is szerepet játszanak.
A Hévízi-tó tündérrózsái különleges természeti értéket képviselnek. A növények állományát kártevők is veszélyeztethetik, ezért megóvásuk folyamatos odafigyelést igényel. A tó érzékeny élővilága miatt a védekezés során a természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. A virágokat és a növények részeit nem szabad leszakítani vagy bolygatni.
Korábban beszámoltunk arról, hogy barlangok után kutattak a búvárok a Hévízi-tó mélyén, és beváltak a csukák, egyre kevesebb a trópusi hal a Hévízi-csatornában. Korábban szegfűolajjal kábították el a trópusi halakat a Hévízi-tónál.
