Magyarországon korábban egy békési település vezette ezt a listát, de ma már a vasi falu Chernelházadamonya és Kemenesszentmárton az elsők. De a legrövidebb településnevek közül is itt található kettő, ezek nyilván két betűből állnak, ilyenből több is van a Dunántúlon. Vasban Bő és Sé faluneveket találhatjuk.
A Veol azt írja cikkében, hogy a leghosszabb nevű magyarországi falu címet 1969-ig egy békési település viselte. Reformátuskovácsháza 1969-ben azonban elvesztette az önálló nevét azzal, hogy Mezőkovácsházához csatolták. Azóta országos szinten is a leghosszabb nevű település lett a vasi nyelvtörős Chernelházadamonya és Kemenesszentmárton.
Van ugyan több olyan magyar település is, ami ugyanennyi karakterből áll, de ha két betűből állókat egy hangnak számítjuk, akkor a leghosszabb nevű falu, bizony Vasban van.
Chernelházadamonya Vas vármegyében, a Sárvári járásban található. Neve 17 betűből áll. Két egykori falu, Csernelháza és Damonya egyesítésével jött létre 1925-ben. Az új települést kezdetben Chernelházának nevezték, ez az elnevezés azonban nem maradt sokáig érvényben: 1927-ben kapta meg a ma is használatos Chernelházadamonya nevet. A névválasztás különlegessége, hogy a két korábbi település neve egyetlen hosszú elnevezésben maradt fenn. A Chernelháza névrész a helyben birtokos Chernel nemesi családra utal, míg Damonya egy régebbi, szláv eredetű személynévből, a Damjánból származik.
Kemenesszentmárton, Vas vármegye nyugati részén, Celldömölk közelében található, neve a Kemenesalja tájegység és Szent Márton nevének összekapcsolásából született. A „Kemenes” előtag a település földrajzi elhelyezkedésére utal, a Szentmárton pedig az egykori templom védőszentjének állít emléket. A község első írásos említése a középkorból származik: egy 14. századi oklevélben már Zenthmarton néven szerepelt.
A portál arról is ír, hogy nyolc olyan település van Magyarországon, amelyiknek mindössze két betűből áll a neve: Ág, Bő, Őr, Sé, Ács, Écs, Öcs, Úny. Érdekesség, hogy ebből hét a Dunántúlon található, mindössze egy – Őr – van az ország másik felében, Szabolcsban. A nyolcből, kettő azonban Vaban található. Bő és Sé település a legrövidebb vasi faluneveket viselik.
Bő neve a kutatások szerint a régi magyar bő szóból származhat, amelynek jelentése gazdag, bőséges volt. A szó a korai magyar nyelvben méltóságot, előkelő személyt, birtokost is jelölhetett, török eredetű szóként tartják számon. A település neve már 1239-ben feltűnt az oklevelekben, akkor még Behu alakban. A név pontos eredete nem tekinthető teljesen bizonyítottnak, de a bőségre, gazdagságra utaló magyarázat az egyik ismert elképzelés. Bő, a Sárvári járásban, a Répce vidékén fekszik.
Sé neve a régi magyar séd szóból eredhet, amelynek jelentése patakocska, csermely, kisebb vízfolyás. A település Szombathely közvetlen szomszédságában van és a fekvése is alátámasztja ezt a magyarázatot: két kisebb vízfolyás, az Arany-patak és a Szünösei-patak mentén alakult ki. A név története különösen érdekes: a települést 1404-ben már See formában említették egy oklevélben.
Megjelent a települések rangsora: mindenki megnézheti, hol áll lakóhelye a listán és kipróbálhatjuk, mennyire ismerjük a települések régi nevét.
