Az intések, hogy „moss kezet, mielőtt leülsz az asztalhoz”, „ne nyúlj hozzá, mert piszkos”, „mosd meg a gyümölcsöt mielőtt megennéd”, ismerős ugye?
A nyugati világ mára nyikorgó tiszta- ámde krónikusan beteg. Sok gyermeket betegségeik -mint pl. allergia, asztma vagy ekcéma – már egyszerűen megakadályoznak, abban hogy kimenjen játszani a szabad levegőre, társaikkal, az állatokkal. Néhány ilyen betegség visszavezethető arra, hogy testünk nem kapja meg, azt a bizonyos mennyiségű „jó” szennyeződést.
A mai, nyugati kultúrában, a gyermekeknek elég egy kicsit is piszkosan hazaállítaniuk, máris kádba parancsolják őket, és szigorúan antibakteriális hatású szappannal sikálják végig tetőtől talpig. Így azonban minden természetes immunreakciót azonnal bukásra ítélünk, legyengítve így a gyermek immunrendszerét.
Kapcsolódó anyag >>> Miért felejthetetlen a vidéki nyaralás a nagyinál?
Világszerte végzett vizsgálatok alapján a bizonyosságot nyert, hogy a szervezet korai találkozása a környezett káros hatásaival elengedhetetlen az egészséges immunrendszer kialakulásához. Egy Kanadában végzett tanulmány azt mutatja, hogy kimutatható az immun-egészségbeli különbség a hagyományosan született és nevelt csecsemők és az inkubátorban nevelt gyermekek között.
Egy európai tanulmány allergén mintákat gyűjtött olyan gyermekek lakhelyén, akik Waldorf-rendszerben, egy farmra kihelyezett iskolába jártak, és összehasonlították, más, hagyományos iskolába járó gyermekek ugyanilyen mintájával.
Az eredmény nem meglepő, a „farmer” gyerekek jóval több szennyeződésnek vannak kitéve, viszont e miatt szervezetük nagymértékben ellenállóbb.
A Journal of Pediatrics (amerikai gyermekgyógyászati szaklap) egy cikke megállapította, hogy azoknál a családoknál, ahol mosogatógépet használtak, kimutathatóan nagyobb volt az allergiás megbetegedés a gyerekek közt, mint ahol ezt nem használtak. Persze az is igaz, hogy az utóbbiak, zömében vidéki családok, jóval több friss élelmiszert fogyasztanak.
Jó, ha megnézzük a hagyományos hagyományos babaszappanok és samponok összetételét, valamint az illatosított krémeket és olajokat, mert a sok közülük nem biztonságos a gyermekek bőrének.
Ne feledjük: Amit nem adnánk a gyerek szájába, azt a bőrére se tegyük., mert éppúgy felszívódik a véráramba. Vegye figyelembe azt is, hogy a hidratáló csak akkor szükséges, ha a bőr a természetes védekezőképességét már elveszítette ( a káros anyagokkal terhelt kozmetikumok, szappanok, tusfürdők miatt).
Az American Academy of Dermatology ajánlása szerint a 6 és 11 éveseknek elég lenne a heti 1-2-szeri fürdés, kivéve, ha extrém piszkosak, vagy túlzottan leizzadtak.
Rengeteg élet (baktériumok, gombák, kisebb fonal férgek) van benne, minél gazdagabb a talaj, annál több növény terem meg benne. A mikroorganizmusok mindenütt ott vannak, a bélben, a bőrön, a hajunkon, a kanapén ahol ülünk épp, a kutyánkon, és közben hatással vannak mind a fizikai jólétünkre, mind a mentális és érzelmi állapotunkra.
Kapcsolódó abyag >>> Lehet-e boldog egy mai gyermek vidéken?
Psychobiotika, az új gyógyászati terület, megpróbálja megtalálni az összefüggéseket a szervezetünkben élő mikroorganizmusok és a hangulati reakciók közt. Ahogy a talaj összetétele változik területről területre, úgy az emberi mikrobiológia is változik egyénenként.
Az USA járványügyi hivatala számolt be arról az érdekességről, hogy
az autoimmun betegségek háromszor annyi nőt érintenek mint férfit. Ennek feltételezhetőn a kislányok felé irányuló társadalmi elvárások, miszerint ”úrinő ilyet nem csinál”, lehetnek az egyik legfőbb okozói.
Tony Stallins, a Kentucky Állami Egyetem földrajz professzora felhívja a figyelmet arra, hogy a dolog közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek gondolják néhányan. Mert egyfelől ”jó” kosz igenis kell az emberi szervezetnek, de közben figyelembe kell venni, hogy a nyugati ember egyszerűen már elszokott tőle. Másfelől ezt szimulálni nem lehet, vagyis csak a saját ”találkozás” a kosszal, az ami segíthet az immunitás kialakulásában. Merjük tehát koszosnak hagyni gyermekünket!
Via/ Washington Post / Treehugger
