Akár így van, akár úgy, egy biztos: a sparhelt takarékos berendezés, mely fával, hulladék fával és egy családi ház körül fellelhető aprófával is fűthető.
Takarékos, csak kémény kell hozzá
A sparhelt könnyen üzembe helyezhető, bárhol működtethető, ahol van kémény. Működése egyszerű, hiszen csak egy samottal bélelt tűztérből áll. Szén-monoxid mérgezést nem okoz rossz égés esetén sem, mindössze arra kell figyelni, hogy a kémény rendesen működjön, azt pedig évenként ugye kikotorja a kéményseprő.
Igaz ugyanakkor, hogy bár a sparhelt valóban takarékos sütést, főzést és fűtést tesz lehetővé, ezt a régi időkben elsősorban akkor lehetett jól kihasználni, ha a háziasszony ideje nagy részében a konyhában tevékenykedett. Az életforma mára megváltozott, amihez manapság nem biztos, hogy a legjobban egy sparhelt illeszkedik. Ahol viszont használják, rosszat sosem mondanak róla.
Hője süt, főz és meleget ad
A sparhelt mai fogalmaink szerint energiatakarékos tűzhelynek számít. Valószínűleg azért is kapta a „takaréktűzhely” elnevezést, mert főzés közben ugyanazzal a hővel sütni is lehet benne, sőt az elkészült ételt a kályha tetején félrehúzva, melegen tartja és fűtötte a konyhát. A berendezést a városokban fával, vidéken pedig kukoricaszárral vagy csutkával fűtötték.
Idősebb, főleg vidéki háziasszonyok napjainkban is szívesen használják. Ma is létezik olyan falusi porta, ahol nincs gáztűzhely, viszont sparheltből kettő is üzemel: egy a ház konyhájában, egy pedig a nyári konyhában.
Újra divat lett a gyártása
No, persze a hagyományos, fatüzelésű sparhelt használatához tízemeletes tömbépület nem megfelelő. Akik ellenben családi házban élnek, vagy hét végi házuk van, egyre többen esküsznek erre a szerkezetre. Talán az sem véletlen, hogy nagyüzemileg és manufakturálisan is újra divat lett a gyártása.
