Vannak olyan emberek, akik bármit is sodor eléjük az élet, meglátják benne a lehetőséget, és nem sajnálva időt és energiát, létrehoznak valami újat, érdekeset.
Ezt tette Babinecz István és párja, Melinda is, akik idén májusban vásároltak egy házat Kunszálláson, amit hatalmas, 1600 négyzetméteres kert ölel körbe.
Mikor először megpillantottam a házat, azonnal megláttam benne a lehetőséget, és nagyon tetszett a hatalmas területet is, ami körülveszi. Ideálisabb és egészségesebb élettérnek tűnt, mint a budapesti agglomeráció, ahol éltünk, ami különösen fontos most, hogy van egy két hónapos kisbabánk
– mondta el István.
Hatalmas lelkesedéssel és energiával állt neki álomotthonuk megalkotásának: a felújításnak és új életterük kialakításának, míg párja a babával otthon maradt.
Bár a ház egészen jó állapotban volt, sok mindent át kellett alakítani. Egészen furcsa ötletek is felmerültek a tervezgetések közben, amik egy része végül meg is valósult. Például szalagparketta került a falra, kézi festések a szobákba.
Édesapám nagyon kreatív, tőle örököltem én is, hogy mindig töröm valamin a fejem. A ház kialakításánál például eszembe jutott, hogy mi lenne, ha nem használnánk boltívet a konyha kialakításához. Amúgy sem szeretem a szimmetriát, végül az átlagostól eltérő kialakítás mellett döntöttem, így született meg a konyha bejárata, a konyha kapu. Kíváncsi is voltam, mit szól majd a párom, ha meglátja – ő ugyanis nem tudott a terveimről semmit
– mesélt tovább István.
A fürdőszoba is teljesen megújult. Az 1974-es stílusnak megfelelően kialakított tipikus kék csempés falak eltűntek, és a ház belső átalakítását is újragondolta István.
A ház igazi rohamtempóban csinosodott, István és a segítő baráti csapat 3 hétig dolgozott, szó szerint éjjel, nappal.
3 hetünk volt a munkára, mert aztán ki kellett költöznünk az albérletünkből. A barátaim segítettek, hogy időben elkészüljünk, és lakható legyen a ház. Sosem gondoltam volna, hogy ekkora erőt ad, ha az ember a sajátját csinálhatja, ha magának dolgozik, úgy, ahogy akar. Még az sem volt baj, hogy reggel 6 órakor kezdtünk, és hajnal olykor éjfélig dolgoztunk. Mindent kárpótolt az eredmény
– mondta el István, aki beismeri, bőven lesz még mit csinálni, de mára belakták a házat, ahol igyekeztek a vidéki stílusnak is otthont adni a modern dolgok mellett. Van minden, amit szerettek volna, még egy szép kis kandalló is, fejben pedig már születnek az új ötletek.
Tervezem egy nagy terasz kialakítását, illetve van egy 900 négyzetméteres konyhakert, ami még arra vár, hogy gyönyörű legyen. Gyümölcsfákat tervezek, hogy a kisfiunk egyszer élvezni tudja azok gyümölcsét. Nem mondom, hogy nem volt fárasztó az a 3 hét, amíg a munkálatok folytak, de minden perc megérte. És ráadásul bebizonyosodott, hogy olyan barátaim vannak, akikre bármikor számíthatok. Nélkülük nem ment volna
– összegzett István.
Kiemelt kép: Babinecz Farkas Melinda
