Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Legnagyobb számban rétisasok telelnek nálunk, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak. Második leggyakoribb sasfajunk a parlagi sas, ahol az állandó hazai költőállományához a kárpát-medence más országaiból származó egyedek csatlakoznak télire.
A közleményben hozzáteszik, ritkaságnak számít ugyan, de minden évben előfordul néhány szirti sas és fekete sas is. A felmérések során a sasok mellett valamennyi nappali ragadozómadár-faj és a túzok egyedeit is számba veszik a szakemberek.
Az MME a partnereivel 2004-ben indította el a legfontosabb, részben már évtizedek óta ismert sastelelőhelyek egységes módszertannal és egy időben történő, ún. „szinkron” felmérését. Ehhez az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében 2018-ban a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, így idén már negyedik alkalommal a legjelentősebb sastelelőhelyek ellenőrzésére az egész Kárpát-medencében sor kerül.
A megfigyelési eredmények összesítését követően a sasleltár várhatóan február elején készül el, amiről természetesen a lakosságot és a médiát is tájékoztatjuk.
Az országos sasszinkronokhoz hagyományosan kapcsolódva megszervezett sasnapi programsorozat a jászsági Sasközpontban idén, a COVID-19 járványintézkedések miatt elmarad.
