Már nyár közepén látványosan száradni kezdett a fák lombja a Börzsönyben – mutatta be fotósorozatán Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa, természetfotós. A szokatlanul korai lombvesztés hátterében a 2026-os rendkívüli aszály és hőség állhat.
A tartósan magas, helyenként 40 fok körüli hőmérséklet jelentősen fokozta a fák párologtatását, a kiszáradó talajból pedig egyre nehezebben tudtak megfelelő mennyiségű vizet felvenni. A lomb idő előtti elszáradása ebben a helyzetben a fák egyik védekezési reakciója, ugyanis a kisebb lombfelület kevesebb vízveszteséget jelent.
A jelenség nem kizárólag a Börzsönyt érinti. Hasonló lombvesztést más európai területeken is megfigyeltek, a fotós néhány hete például a horvátországi Plitvicei Nemzeti Parkban is hasonló állapotokról számolt be.
Az egyelőre kérdés, hogy a most legyengült fák közül mennyi tud regenerálódni. Az elkövetkező egy-két év időjárása sokat számíthat. Egy újabb száraz tavasz és forró nyár komoly terhelést jelentene az amúgy is megviselt állományoknak.
Hosszabb távon pedig az is felmerülhet, hogy a Börzsöny déli lankáin milyen erdőtípusok tudnak fennmaradni. A jelenlegi folyamatok alapján egyes területeken a zárt erdők helyét idővel bokorerdők, sziklagyepek vagy sztyepprétek vehetik át.
Korábban megírtuk, hogy a magyar erdők alig negyede egészséges, és hogy hogyan gereblyézzük úgy az avart, hogy az az élővilág hasznára váljon.
