Egyre ritkábbá válik a természetes csend, amikor semmi mást nem hallani magunk körül, csak a természet zaját. Az ember által okozott morajlások még a nemzeti parkokban és a Jeges-tenger mélyén is hallatszanak, aminek aggasztó következményei vannak.
Kutatások szerint a zajszennyezettség szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, valamint mentális problémákhoz vezethet, míg a vadon élő állatoknál megzavarhatja a tájékozódási képességet, a párzási rituálékat, az egymás közti kommunikációt és kirívó esetben halláskárosodást is okozhat.
Egyre kevésbé vagyunk képesek hallgatni a természetet zajszennyezettség nélkül
– mondta a CNN-nek Matt Mikkelsen, aki a Quiet Parks International nonprofit szervezet tagjaként szeretné összegyűjteni a világ utolsó csendes helyeit.
A listára nem egyszerű felkerülni, a kritériumrendszer meglehetősen szigorú. Ilyen például az a feltétel is, hogy az adott területen 15 percenként maximum egy hang lehet hallható emberi forrásból.
Csapatuk a helyszínen készít hangfelvételeket és adatelemzést. Figyelembe veszik, hogy a környéken mennyire forgalmas a légi és a közúti közlekedés, valamint azt is megvizsgálják, van-e esetleg olyan iparág, amelyek zavart okozhatnak. Ilyen lehet többek közt a bányászat.
Mostanáig mindösszesen egyetlen csendes helyet hitelesítettek az Amazonas ecuadori részén, a Zabalo folyó partjainál, valamint két városi csendes parkot is, egyet Tajvanban, egyet pedig Londonban. Utóbbiak esetében egyébként kicsit finomítottak a feltételrendszeren, hiszen értelemszerűen egy városban nem lehet teljesen nullára csökkenteni a zajszinten.
Mikkelsen szerint csodálatos dolog volt újra hallani a világot zajszennyezés nélkül, és az emberek újra közelebb kerültek a természethez. A járvány kezdete óóta jelentősen megnőtt a jelöltek száma is. Remélik, hogy ezzel felhívják a figyelmet, mekkora jelentősége lenne lecsendesíteni a bolygót.
