Életmód

Nem lesz tanterem, házi feladat és biflázás a finn iskolákban

Az oktatás, a tankönyvek és az iskolai felszerelés ingyenesek, a diákok ingyenes ebédet kapnak.

2016 őszén a finn általános iskolákban új kerettantervet vezetnek be, amelyet bizonyos körök részéről az a kritika ért, hogy a világ legjobb oktatási rendszerének hanyatlásához vezet. A finneket a vélemények hidegen hagyják: számukra az a fontos, hogy fiataljaik olyan készségekre tegyenek szert, amelyekre a jövőben szükségük lesz.

Megszűnnek az osztálytermek

A diákok nem osztályokban tanulnak szeptembertől. Az oktatás „élményalapú” lesz, ami azt jelenti, hogy a tanárok „szemléltető” módon dolgoznak a diákokkal, nem pedig a hagyományos iskolai keretek között. Az osztálytermek megszűnnek, helyüket nyitott „piacok” veszik át, ahol a gyermekek „megvásárolhatják” azokat a tantárgyakat és kurzusokat, amelyeket testhezállónak éreznek. A diákokat nem osztják többé hagyományos tanulói csoportokba, hanem érdeklődési körüknek megfelelően tömörülnek.

finniSKOLA2

Az oktatás gyakorlata úgy változik majd, hogy a gyermekeknek nem kell csendben a helyükön ülniük,  hanem ők választhatják meg, hol és hogyan akarnak tanulni. Az új iskolák már folyosók nélkül épülnek.

Biflázás helyett a készségekre koncentrálnak

Korábban a diák csak a magolás miatt kapott jó jegyeket. Néha jó, ha kívülről megtanul valamit az ember, például a szorzótáblát.  Az új finn kerettanterv azonban a biflázás helyett olyan készségekre koncentrál, amelyekre a jövőben lesz szükség. Ilyen például a tanulás módszertana,  a kritikus gondolkodás, az  interaktivitás, a technológia használata. A világ változik, az iskoláknak és a tanulásnak vele együtt kell változnia.

finniskola1

Nem lesz házi feladat

De nem lesz több dolgozat és vizsga sem. Az értékelés folyamatos, iránymutató és támogató lesz. Az osztályzatok nem csupán a dolgozatokon alapulnak. A dolgozat a tanulás része, de nem a célja. A képességekről projektek megvalósítása és szóbeli előadás formájában is számot lehet adni. Ha nem sikerül egy teszt, később újra neki lehet futni, közben pedig tanulni.

finniskola4

Mindenki tanul mindenkitől

Az új kerettanterv nem kötelezi a tanárokat arra, hogy változtassanak pedagógiai módszereiken. Ez amúgy is időt igényel. A legnagyobb kihívás az lesz, hogy a szerepükön kell változtatniuk. A tanárok a továbbiakban nem információszolgáltatók lesznek, a diákok pedig többé nem csupán passzív hallgatók. Azt akarják, hogy az iskolák olyan közösségek legyenek, ahol mindenki tanul a másiktól – a felnőtt is a gyermekektől.

finniskola5

9 tény a 9 tanéves finn általános iskolákról

  1. A gyermekek abban az évben kezdik meg általános iskolai tanulmányaikat, amelyikben betöltik 7. életévüket, és a 9. osztály elvégzése után, vagy legkésőbb abban a tanévben fejezik be, amikor 17 évesek lesznek. Minden gyermek egyéves iskola-előkészítő foglalkozásra jogosult.
  2. Az oktatás, a tankönyvek és az iskolai felszerelés ingyenesek.
  3. A diákok ingyenes ebédet kapnak az iskolákban a tanítási napokon.
  4. Első és második osztályban a tanítási nap nem lehet hosszabb öt tanóránál, felsőbb osztályokban hét óránál. Az órák 45 percesek.
  5. Nincsenek országos felmérések vagy állami záróvizsgák.
  6. A tanév 190 tanítási napból áll, augusztus közepén kezdődik és májusban ér véget.  A finn gyerekek nyári vakációja általában 10 hét, van őszi és karácsonyi szünet, valamint síszünet, általában februárban.
  7. Finnországban szinte minden gyermek (99,7%) elvégzi az általános iskolát.
  8. A tanárszakok népszerűek, nehéz rájuk bekerülni. 2014-ben a Helsinki Egyetemen a  tanár szakra jelentkezők 9 százaléka nyert felvételt. Az új kerettanterv értelmében a tanárok nem az ismeretátadásra szorítkoznak majd, hanem megtanítják a diákokat tanulni.
  9. Az 1-6. osztályokban (alsó tagozat) tanító tanároknak legalább pedagógus mesterdiplomával, a 7-9. osztályokban (felső tagozaton) tanítóknak szakos mesterdiplomával és magas szintű pedagógus végzettséggel kell rendelkezniük.

(Via, ThisisFinland – Ninni Lehtoniemi)

Olvasói sztorik