Nézzük, milyen szempontok dönthetnek egy ilyen „zöldbarát” rangsor létrehozásához.
Mi is az EPI?
Az EPI az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaira épít, melyet hivatalosan 2015 szeptemberében fogadtak el. Céljuk, hogy mintegy 180 országban értékeljék és rangsorolják az ökoszisztéma – és az emberek egészségének védelmét.
A rangsor kilenc kategóriát foglal magába: mezőgazdaság, levegőminőség, biodiverzitás és élőhely, éghajlat és energia, erdő, halászat, egészségügyi hatások, vízkészlet, valamint a víz és a csatornázás.
Az országok teljesítményszámításához 20 kulcsfontosságú mutatót használnak, hogy 100-as pontszámot érjenek el. Értelemszerűen 100 a legjobb, 0 a legrosszabb értékelés.
Kulcskategóriák
Az országok rangsorolása mellett, az EPI áttekintést biztosít a globális környezeti teljesítményben, valamint a 9 kulcsfontosságú kategóriában:
- Világszerte több haláleset következik be a rossz levegőtől, mint a víztől.
- Több mint 3,5 milliárd ember (a Föld lakosságának a fele) egészségtelen levegőt lélegez be nap, mint nap.
- Azoknak az embereknek a száma, akik nem jutnak hozzá tiszta ivóvízhez, közel a felére csökkent. 2000-ben mért 960 millióról 550 millióra napjainkban, ez hozzávetőlegesen a 8%-a a világ lakosságának. Körülbelül 2,4 milliárd ember nem részesül közegészségügyi ellátásban.
- A világ halállományának mintegy 34%-a túlhalásszák vagy összeomlott.
- 2014 óta a szárazföldi élőhelyek körülbelül 4%-a, míg a tengeri élőhelyek 8,4%-a védett.
- 2014-ben mintegy 52 millió négyzet kilométeres körzetben a fák eltűntek- ez megközelítőleg Peru területének a kétszerese.
- Az országok negyedében (23%) nincs szennyvíztisztítás.
- Csak 20%-a az országoknak szolgál rá,hogy a nitrogén felhasználásának hatékonyságában részt vállaljon.
- Világszerte az országok egyharmada kiemelkedően tudták a szén-intenzitását csökkenteni.
A világ folyamatosan fejlődik, így foglalkozni kell jó pár környezetvédelmi kérdéssel, mint az ivóvizek hozzáférhetősége és a csatornázás, ám a legnagyobb problémát a levegő tisztaságának csökkenése jelenti. Az interaktív térképen a porkoncentráció látható (PM 2,5). Egy képi ábrázolása a legmocskosabb erőműveknek és nagyobb városoknak.
Az utolsó értékeléshez képest majdnem minden ország javulást mutatott az EPI felmérésben
Azok az országok, amik már fejlettek voltak – például Észak-Amerika vagy Európa számos országa- nem mutattak olyan javuló tendenciát, mint a fejlődő országok. Ugyanakkor eléggé egyértelmű az összefüggés a bizonytalan kormányzás és a gyenge EPI teljesítmény között. A lista utolsó egyharmadában lévő országok túlnyomó többsége afrikai és dél-kelet-ázsai államok, amelyeknek problémái messzebbre nyúlnak, így egyelőre képtelenek ezekkel környezetvédelmi és emberi gondokkal foglalkozni.
Finnország vezetőpozícióját legfőképp a szén-dioxid mentes társadalom harcáért kapta. Kormányuk próbálja a természet teherbírását nem meghaladni. Az ország mostani önellátó ereje a 38%-ot éri el a tervezett megújuló energiának, amit 2020-ra terveznek befejezni. Érdekesség, hogy a finnek megújuló és nukleáris erőforrásokból már most körülbelül a kétharmadát termelik az elektromosságuknak.
További sorrend
1. Finnország (90.68)
2. Izland (90.51)
3. Svédország (90.43)
4. Dánia (89.21)
5. Szlovénia (88.98)
6. Spanyolország (88.91)
7. Portugália (88.63)
8. Észtország (88.59)
9. Málta (88.48)
10. Franciaország (88.20)
Magyarország ebben a rangsorban a 28. lett 84.60-as pontszámmal, míg a „többszörös első” Svájc lecsúszott a 16. helyre 86.93-as eredményével.
Via/treehugger
Írta: Kovács Ádám
