Tüskés Tünde szalmafonó népi iparművész Szalma-Kincs-Tár gyűjteményében 35 országból 600 alkotást őriz.
Pécsről Zengővárkonyba
Panel lakásban lakunk, a dobozok már szinte kiszorítottak a lakásból. Arra gondoltam, érdemes lenne ezt a sok gyönyörűséget, értéket másokkal is megosztani. Pécsett születtem, és ezért szerettem volna abban a régióban bemutatni a gyűjteményt
– mesélte a Sokszínű Vidéknek a Király Zsiga díjas népi iparművész, aki hozzátette: édesapja segítségével akadt Ördög Béla segítőkész és kultúra pártoló polgármesterre Zengővárkonyban, aki felkarolta az ötletet, és 20 éven át erkölcsileg és anyagilag is támogatta.
Összekapcsol és szórakoztat
Tüskés Tünde pécsi gyűjtő középiskolai angol tanár, 3 gyermek édesanyja, 7 unoka nagymamája, és nem mellesleg a magyar kultúra lovagja. Éppen húsz esztendővel ezelőtt nyitotta meg a nagyközönség számára a szalmagyűjteményt, ami több évtizeden át nagy gondossággal és tudományos forrásigénnyel összegyűjtött tárgy együttes. A tárlat hagyományőrző, oktató szerepén túl népek rejtett kultúrájáról és alkotók művészi kreativitásáról mesélnek a szebbnél szebb alkotások.
A tárgyak egy része nincs kiállítva az épületben. A szalmakincsek saját gyűjtés, vétel, és ajándékozás útján kerültek hozzám, az összegyűjtésben barátok, ismerősök, és tanítványaim is segítettek. A múzeum szándékom szerint kapocs az alkotó, a kutató és a látogató között, ráirányítja a figyelmet azokra az értékekre, melyek a befogadó lelkét építik
– említette a népi ipaírművész.
Egzotikus utazás
Érdekes és értékes alkotások tárháza a mecseki lankák ölelésében megbújó Szalma-Kincs-Tár gyűjtemény. Az afrikai gyöngyök viaszba nyomkodott színes szalmahasítékokból készültek, különleges a japán rizsszalma köpeny, a svájci szalmacsipke mustralapokon kalapdíszeket és különleges fonatokat lehetett megrendelni. Ezek a mustralapok az 1840-es évekből származnak. A szalmafonó mesterséget 50 kalap, a művészetet intarzia képek, ékszerek, játékok képviselik.
Patinás kultikus tárgyak a háziáldások és az aratódíszek. Ha a pénzbeli értékét nézzük, akkor talán a svájci mustralapok jelentősek, ezek több, mint 150 évesek. Őrzünk néhány különleges kalapot, melyek több száz euróba kerültek. Érzelmileg számomra azok a legértékesebb alkotások, melyek készítői már nincsenek közöttünk, így pótolhatatlanok. Ezek közé tartozik az amerikai szalmafonó mesterem marionett bábja, vagy egy erdélyi barátom kalapja
– sorolta a gyűjtő.
Tartalomhoz a forma
A látogatók mindig elcsodálkoznak, hogy hányféle technikával lehet a szalmából szép tárgyakat készíteni. A mesterek hasítással, darabolással, kötözéssel, fonással, varrással dolgoznak. Miután elképzel egy tárgyat az alkotó, meg kell találnia a számára megfelelő alapanyagot és technikát. A rozs szalmája hosszabb és keményebb, az alakor törékeny, de jól fonható. A forma és funkció aránya, a díszítés mértéke nagy mértékben befolyásolja a kész alkotást.
Kalászokkal védték a portát
Zengővárkonyban a kiállítóház padlásának gerendáira tekintélyes méretű aratókoszorúkat függesztettek. Évszázados paraszti hagyományokba enged betekintést egy-egy ilyen szalmakincs. Az aratás befejezése után a földművesek kisebb-nagyobb díszeket, csigákat, boronát, koronát, koszorúkat készítettek. Erdélyben a sok kalászú aratókoszorúkat a templomban akasztották föl. A házaknál a mestergerendára, az istállóba tették, hogy védje a gyülekezetet, a házat, a családot az állatokat. Legtöbbször a kalászból kimorzsolt szemeket a következő évi vetőmaghoz keverték, ezzel biztosítva a jó termést, a termékenység folytatását.
Három éve néhány szalmafonóval közösen elkészítettük a Magyarok Aratókoszorúját, mely a Kárpát medence különböző búzatermő vidékeiről származó több ezer búzakalászból áll. A Szent István Bazilikában szentelte meg Snell György püspök atya, ez a mai napig a Szalma-Kincs-Tár féltve őrzött kincse. Szeptembertől a gyűjteménnyel új helyen ismerkedhetnek vendégeink, múzeumunk a Tájházba költözik. A szeptember 3-án, egész napos fesztivál program keretében nyíló tárlat címe Mesterség és Művészet lesz
– összegzett Tüskés Tünde.
