1938 óta kedden történt meg először, hogy magyar lajstromjelű hidroplán landolt a Balatonon, a Keszthelyi-öbölben.
Az Aeroexpress Cessna 206 típusú gépével Széchey Márton Airbus-oktatókapitány az aktuális széliránynak megfelelően szállt le a hatóságok által kijelölt mintegy másfél négyzetkilométernyi köralakú vízfelületre.
A repülést a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és Önkéntes Tűzoltó Egyesület kisgéphajókkal biztosította, olvasható Vitézy Dávid Közlekedési államtitkár közösségi oldalán.
A teszt azt a célt szolgálta, hogy a vízirepülés ismét meghonosodjon a magyarországi vizeken. A törvényi szabályozáshoz ugyanis sokat segítenek a tesztrepülések.
A gyönyörű folyók és tavak országaként hazánk alkalmas lehet arra, hogy a vízirepülés regionális központja legyen a jövőben.
A tesztrepülés Balatonlellén folytatódik szerdán.
Múltidéző
A hazai vízirepülés első harminc éve meglehetősen mozgalmas volt, a második világháborút követően azonban a múlt homályába veszett. Először 1916-ban jelentek meg vízirepülőgépek a Balatonon, amikor az olasz frontra induló repülő csónakok Keszthelynél végeztek közbenső leszállást, mielőtt nekivágtak a Triesztig tartó, légvonalban négyszáz kilométer hosszú útnak. A világháború után a keszthelyi vízirepülő bázis 1920-ig létezett, de repülőgépek nélkül.
Aztán 1923 nyarán a nagyközönség számára is elérhetővé váltak a hidroplánok: a menetrendszerű külföldi járatok mellett megindultak a Budapest-Balaton közötti taxi-repülések is, az első Budapestről Siófokra június 29-én.
A Dunáról felszálló hidroplánok a biztonságot jelentő 1000 méteres magasságba emelkedtek, hogy esetleges motorleállás vagy más okból történő kényszerleszállás esetén legyen elég idejük elérni a Velencei tavat, vagy a Balaton keleti végét. Olyannyira népszerű lett a vízirepülés, hogy a hatóságok 1924-ben meghatározták a légi közlekedés rendészeti szabályait.
