A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2022. október 6. és 8. között Pápán és Felpécen rendezte meg a XIX. Országos szakmai konferenciáját és találkozóját.
Somogy megye déli részén, a Belső-Somogyi-homokvidéken meghúzódó, 1.300 lakosú település büszkesége a Vilma-ház, amely a falu első téglából épült parasztháza.
A háromosztatú, füstöskonyhás lakóházat 1839-ben a jómódú, református Puskás család építtette, melynek egyik éke a kétkemencés, szabadkéményes pitvar. Az épület mindvégig a Puskások tulajdonában volt. 1982-ben az utolsó tulajdonos, Puskás Vilma halála után országos műemléki rangot kapott a lakóház, népi műemlék lett, s kormányzati segítséggel községi tulajdonba került. 2001-ben a KÖH műemlék- helyreállítási programja keretében az önkormányzat támogatásával, valamint a Ház védelmére és működtetésére létrehozott Vilma Háza Alapítvány közreműködésével sikerült az épületet fölújítani, fölavatni és átadni a köz javára 2003. szeptember 6-án.
A Vilma-ház berendezését a falu polgárai adták össze. Tisztaszobája a 19. század végének, a lakószobája a 20. század elejének lakáskultúráját idézi. A szellemi és tárgyi emlékek gyűjtése azóta is folyamatos. Az elmúlt két évtized alatt több ezer darab tárgyat sikerült a Vilma-háza
gyűjteményébe menteni. A portára kinti kemencét, zsaluszerkezetes melléképület, egy fonott górét, kutat és méhest telepítettek át az idők folyamán műemlékvédelmi engedéllyel. 2009-ben megtörtént a leltározás, azóta hivatalosan is muzeális kiállítóhely a Vilma Ház gyűjteménye: közgyűjtemény.
2014-ben pályázati úton a hátsó udvarra egy új, nagy melléképületet építtettek, melyben konyhát, kemencét és foglalkoztatót alakítottak ki. Itt kapott helyet a kovácsműhely is.
2018-ban a foglalkoztató tetőterét építették be, ami mára látványraktár szerepét tölti be. 2018-ban elkészült a fészer a mezőgazdasági eszközök számára, majd egy kisebb fedeles rész az asztalos-kádár műhelynek és nyári foglalkoztatónak. 2020-ban a parókiáról áttelepített fekete házban kamrát alakítottak ki, és megnyílt 2 m²-en a Budi-múzeum is.
2021-ben pályázati forrásból a segesdi szőlőkből áttelepítettek egy adományba kapott présházat a portára, a szőlészeti-borászati eszközökkel együtt. A talpas, favázas épület védett.
A cikkünkben szereplő fotókat Adorján András, Spanics Katalin és Korompai Balázs készítették.