Börzsei Bence faápolóról korábban már írtunk oldalunkon, a közelmúltban a fiatalember igazi kuriózumot fotózott. Facebook bejegyzésében arról írt, hogy a természet nem csak a mesekönyvekben, de a valóságban is gyakran egészen különleges formákat produkál.
Bence szerint csak a szerencsén múlt, hogy a másik oldalról szinte egyben lefordult a félhenger alakú borostyánköteg, ami lefelé akár csúszdaként is működhetett volna. A fenyő kérgét a “műtét” után egy seprűvel átseperték, mert nagyon sok por, föld ült meg rajta az évek alatt.
A közönséges borostyán (Hedera helix) fiatalkori, meddő alakja a földön kúszva sűrű, örökzöld gyepet alkot és többnyire árnyékban él. A fák koronájába léggyökerekkel felkapaszkodva fokozatosan alakul át ékvállú rombos tojásdad levelű, időskori alakká.
Fojtó hatása van a borostyánnak, szorításában a fa képtelen vastagodni, egészségesen fejlődni. Az is gondot okoz, hogy megáll a borostyán és a fa kérge között a szerves anyag és a por. Egyfajta földes közeg képződik, amiben a gombák és más károsítók megtelepedhetnek. Ez az anyag később tovább puhítja a kérget, károsítva ezzel a növényt
– mesélte Börzsei Bence a Sokszínű Vidéknek.
A szakember azt is elárulta, minél magasabbra jut a borostyán, annál erősebb a fojtó hatás, ezt jelzi a felső ágak nyurgasága. A vékonyodott ágakon, a borostyánlevelek takarásában nem látszanak a fahibák, kéregleválások. Faápoláskor gyakran megtapasztalják, hogy a borostyán alatt teljesen elkorhad a fa. Előfordul az is, hogy szinte csak a kúszónövény tart már egy-egy vaskosabb ágat.
