Amilyen jó volt az ez évi akácméztermés, annyira „halvány” a napraforgóé. Mégis, egyes hírek szerint, akadozik a magyar méz átvétele, felvásárlása. Egyebek mellett erről is beszélt a Kemmának az oroszlányi Nagy és Fia Méhészeti és Kereskedelmi Kft. cégvezetője, ifjabb Nagy Zoltán, aki elmondta, hogy a méz értékesítése három pilléren nyugszik.
Egyik a belföldi, úgymond direkt, a termelők általi eladás. A másik a külföldre, jellemzően hordós exportként történő forgalmazás, míg a harmadik, volumenében a legkisebb, a belföldi bolti értékesítés.
A méhészek, de a feldolgozók üzemek költségei is az egekbe szöktek. Az akác kimagasló hozamokat produkált, de a virágmézből is jó közepes az idei termés. Az akácméz felvásárlási ára már idén januárban is meghaladta kilónként a 2300 forintot, amiért, a kiszerelést és a boltok polcaira kerülést követően, már 4000-5000 forintot is elkérnek
– jegyezte meg a szakember.
Mivel ez elég drága, a vevő elkezdte keresni az olcsóbb portékát, illetve kevesebb mézet vásárolt. Azaz a méhészeknél és a kiszerelőknél jelentkező költségnövekedéshez kisebb értékesített mennyiség párosult.
A méhész arról is beszélt, hogy a külföldről érkező virágméz egyértelműen olcsóbb, miközben az akácméz nagy exportpiacai is „eltűntek” az árrobbanás miatt. Itt valóban megállt a felvásárlás. Minimum kétszer annyi akácméz termett, miközben a felvásárlási ár legalább 20 százalékkal csökkent, ám még így is magas ahhoz, hogy a nagy külföldi vásárlók újra elkezdjék keresni a magyar akácmézet.
Az idei szezonban a mézfronton megszűnt a keresleti piac, így jóval nehezebb és lassabb a méz értékesítése, miközben a méhészek költségei is növekedtek. A méz árát egyébként mindig a kereslet és a kínálat határozta meg. Jelenleg a hazai és nyugat-európai vevők is jóval visszafogottabbak
– szögezte le Nagy Zoltán.
