Virágzó vidékünk

Ballagófű gömbök rekedtek a kardoskúti tómederben

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság / Palcsek István Szilárd
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság / Palcsek István Szilárd
A sziki ballagófű szaporodási stratégiája egészen furcsa.

Furcsa jelenséget figyeltek megy Kardoskúton – írta a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága.

A ballagófű Magyarországon ritkaságnak számít, legnagyobb állományai a Körös-Maros Nemzeti Parkban a kardoskúti Fehér-tó térségében és a Csanádi pusztákon vannak.

A védett sziki ballagófű a szélsőséges vízgazdálkodású, szikes tómedrekben és legelőkön fordul elő. Ezeken a helyeken a talaj nedvességtartalma szélsőségesen változatos, néha sokáig megmarad a vízborítás, majd nyár elejére többnyire kiszáradnak a medrek. A csapadék mennyiségének és a kiszáradás függvényében akár sivatagi jellegű társulások is kialakulnak.

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság / Palcsek István Szilárd

A kardoskúti Fehér-tó szikes medrét tavaly a jellegzetes, magyar sóballás– hegyes bajuszpázsitos borította, a Kis-Sóstón a sziki ballagófű uralkodott. Ősszel szélcsendes napok jártak, a Kis-Sóstó medrében pedig meredekebb tószélek jellemzők, így a gömbök nehezen juthattak ki a mederből.

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság / Palcsek István Szilárd

A “vándorgömbök” a partszéleken torlódtak fel, egymásra halmozódva várják, hogy egy erősebb szél kimozdítsa őket.

Az egynyári ballagófű szokatlan módon szaporodik, a virágzást követően gömb alakú formát vesz fel, késő ősszel pedig a tövénél letörik. A tövéről levált, labda formájú növényt szabadon görgetik a pusztai szelek, így biztosítva a magok terjedését.

Kapcsolódó
Kisfilmen örökítették meg a Zab-széki tólengést
Tólengést videóztak a Kiskunsági Nemzeti Parkban.
Olvasói sztorik