Mozaik

„Volt már szebb, s tegnapom mind több lett” – dalaival köszöntjük születésnapján Zoránt

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons
Hallgassuk meg kedvenc Zorán-dalainkat együtt!

Március 4-e nem csak születésnapja, hanem a névnapja is Zoránnak. Nem véltetlen, pont miatta került a naptárba ekkorra a Zorán névnap.

Jó pár évvel ezelőtt felhívott egy úr a Nyelvtudományi Intézettől azzal, hogy a Zorán nevet „anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak” találták, és hogy valóban március 4-én születtem-e, merthogy akkor erre a napra kerülne ez a névnap. Így aztán a következő évtől már láttam a nevemet a naptárban.

Vagyis duplán van oka ünneplésre a több mint 60 éve pályán levő énekesnek, zenésznek, aki most sem pihen – illetve nem hagyja pihenni rajongóit, idei koncertturnéja 25 állomásos.

Abban biztos vagyok, hogy a szellemi és fizikai szinten tartáshoz nagyban hozzájárul a zenélés, mert imádok énekelni, gitározni és együtt lenni a zenész csapattal, akikkel dolgozom. Ez doppingszer, egy nagyon erős örömforrás, gondolom, ennek is van hatása. És még valami: az előadó- és alkotóművészeknek megadatott az a kegye a sorsnak, hogy addig dolgozhatnak, amíg ki nem esik ki a kezükből a vonó, a karmesteri pálca, az ecset, a toll vagy adott esetben a pengető. Meg persze addig – ami legalább ilyen fontos –, amíg van rá érdeklődő szem, fül és érzelem. Megnyugtató számomra, hogy sokan vagyunk ugyanígy ezzel: a világsztároktól kezdve a legkisebb kocsmában játszó ismeretlen zenészekig.

Sztevanovity Zorán Belgrádban, szerb családban született 1942. március 4-én. Diplomata édesapját 1948 őszén vezényelték Budapestre, ekkor került Zorán és nála három évvel fiatalabb öccse, Dusán is Magyarországra.

Apja szoros kapcsolatban állt Lazar Brankov követségi ügyvivővel, aki a Rajk-per harmadrendű vádlottja lett. Zorán apját is perbe fogták, tíz évre elítélték, és csak az 1955-ös perújrafelvétel nyomán szabadult.

Zorán és testvére a gimnáziumi évek alatt gyakran járt az Andrássy úti ifjúsági klubba, ahol a hagyományos tánczenét játszó együttes tagjai időnként átengedték nekik hangszereiket. A fiúk kezdték saját zenéjüket játszani, formálódni kezdett zenekaruk. Első igazi, kalandos úton külföldről szerzett gitárját 1959 szilveszterén apja hozta, Zorán első zenekara, a Zenith 1960-ban a Nyugatinál lévő Hangulat bárban alakult meg.

Dusán és én is műszaki pályára készültünk gyerekkorunk óta, nem volt kétséges, hogy az elektronika irányába megyünk el. Menet közben jött a zene, de eleinte még kétséges volt, melyikből lesz valami komolyabb. Aztán elvitt minket a színpad, ahogy az normális is: a hatása pillanatszerű, mély és erőteljes volt. A zenélés szabadsága állt azzal szemben, hogy naponta bejárjunk az egyetemi előadásokra, és feszes ügyrendben éljünk.

Szeretek tiszta lapokkal játszani. A szüleim példája mindig előttem van: sose volt mellébeszélés. Az adott szónak volt értéke. Dusán nagyon szépen megírta: „Apám hitte a szavak igazát”.

1961-ben szerződést kötöttek a Metro klubbal, amelynek a nevét is felvette a zenekar. Népszerűségük nőtt, és egyre szaporodtak a saját szerzemények. A Metróban Zorán olyan zenészekkel játszott, mint szövegíró-gitáros öccse, Dusán, Schöck Ottó, Fogarasi János, Barta Tamás, Frenreisz Károly, Brunner Győző.

Az 1963-as Ki mit tud?-on Zorán szólóénekesként, a Metro zenekar kíséretével lépett fel és nyert első díjat Gershwin Summertime című dalával. Zorán két évet végzett el a Műegyetemen, ekkor döntött úgy, hogy csak a zenének, sőt csak a zenéből él. 1966-ban a Táncdalfesztiválon a Metro a Mi fáj? című dallal indult, amely egy életre összekapcsolódott Zoránnal, jellegzetes hangjával.

A Metro 1967-ben szerepelt az Ezek a fiatalok című filmben, amelynek zenéje (rajta két Metró-számmal) az első magyar beatnagylemez volt. A Fehér sziklák az 1969-es táncdalfesztiválon hozott nagy sikert számára. 1970-ben a Metro jelentette meg az első hazai koncertalbumot.

A Metro zenekar 1972-es felbomlása után Zorán rövid ideig a Taurus együttesben játszott. Első, 1977-ben megjelent szólólemeze, amelynek legtöbb dalát már Presser Gábor írta, az év nagylemeze lett, Zoránt pedig az év énekesének választották. Azóta is legtöbb számának zenéjét Presser, szövegét Dusán írja. Időnként külföldi szerzők dalait is előadja magyar szöveggel, ezek közül a legismertebb Leonard Cohen Take this Waltz-a, amely Zorán előadásában Volt egy tánc lett.

Presser Gáborral egy 1976-ban megjelent kislemezen dolgoztunk először együtt, majd az első, Zorán című nagylemezemtől kezdve már Dusán írja a szövegeket. Az eddig megszületett dalok – a stílus, a témaválasztás, a zenei megközelítés oldaláról egyaránt – vannak annyira változatosak, hogy más dalírókat már nem igazán tudok elképzelni. Úgy érzem, mintha folyamatos jutalomjátékban lenne részem azzal, hogy két ilyen szerző dalait adhatom elő.

Csaknem kétszáz dalt énekelt el szólóban.

Nagyon nehezen tudnám kiemelni közülük a legkedvesebbeket. A Presser-Dusán szerzemények közül mindenképpen közéjük tartozik a Kóló, amely Dusánnal közös szerb gyökereinkről is szól, említenem kell az első lemezemen szereplő Apám hittét, a harmadik pedig legyen a Volt egy tánc, Dusán fantasztikusan szép magyar szövegével, amit Leonard Cohen Take This Waltz című dalára írt.

Dalaiból Boldog idő címmel musical is készült.

1982-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1994-ben Arany Európa-díjjal jutalmazták, és ugyanebben az évben megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. 2006-ban a magyar könnyűzenei életben több mint négy évtizeden át végzett művészi munkásságáért Kossuth-díjat vehetett át, ugyanebben az évben elnyerte a Prima Primissima-díjat is. 2008-ban a Halld a világot (Hear the World) kezdeményezés magyar nagykövete lett, 2009-ben Pro Urbe Budapest díjjal tüntették ki.

Zorán a hatvanas évek óta jelen van a zenészpályán, ami önmagában is nagy teljesítmény. Stílusok jöttek-mentek, az ő sikere azonban máig töretlen. Nagylemezei közül számos arany, illetve platina lett.

Mindig nagy fejtörést okoz számomra, miként állítsam össze nagykoncertjeim műsorát. A tervezés már fél évvel korábban megkezdődik, jó előre kialakul bennem, kiket szeretnék elhívni vendégnek, hogyan kezdődjön az est, mely dalokat vegyük elő a régiek közül, melyeket nem lehet kihagyni már csak a közönség elvárása miatt sem. Igyekszem figyelni az aktuális zenei trendeket és felhasználni belőle, amit jónak tartok.

Kapcsolódó
Bearanyozta a karácsonyt Zorán és Presser dala
Rendhagyó vége volt szentesete a Fókusz Plusznak az RTL-en.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik