Somorjai Ede káprázatos fotókat készít minden évszakban a Pilis-hegység tájairól. A napokban ismét bámulatos felvételeken mutatta meg a Pilisszántó határában virágzó kultúrnövényt.
Néhány éve Somorjai úr egy virágos bejegyzésében egy hangulatos verssel is megidézte a táj hangulatát.
Dsida Jenő: Naplemente
Mi ez a furcsa, vézna sípszó?
Ez a selyemlágy, kék zene?
A nap, a nap, a zuhanó nap
mintha aranyat vérzene.
Völgyet szerettem, hegyre másztam.
Kértem, hogy isteni kegyek
mossanak bússá és szeliddé.
Vajjon most már hová megyek?
Fáj az éhség s a jóllakottság,
mar az ital, a szomju csíp.
Zokog a nap, a lebukó nap,
zokog az a távoli síp.
Milyen sötét lesz! Fülelő csend.
Lassan felmutatom eres
két kezemet a csillagoknak:
Nézzétek meg: üres. Üres.
Az idei virágzás valóban költői, ameddig a szem ellát, kékeslilában úszik a táj:
A mézontófű (facélia) más néven hernyóvirág a méhvirágfélék családjába tartozik, Európában viszonylag új kultúrnövény. Az Észak-Amerikából származó facélia kiváló mézelő értékét a 4-8 hétig tartó virágzása adja, a szorgos rovarok a növényről a nektár mellett virágport is gyűjtenek.
A színpompás növény sokoldalúan hasznosítható, állati takarmányozás mellett zöldtrágyaként is alkalmazzák, valamint házi dísznövényként, virágágyásokba is vetik.
Amennyiben facéliás méhlegelőt szeretnénk a kertünkbe, május elseje és 31-e között kell vetni, virágzása ebben az esetben 7-8 hét múlva esedékes.