Zátonyi Szilárd biológia-földrajz szakos középiskolai tanár. A tanár úr 1989 óta megszakítás nélkül a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikumban tanít, pályafutása során óraadóként az általános iskolától a gimnáziumig minden iskolatípusban koptatta már a krétát. A gyakorlott mesterpedagógus tankönyvszerzőként is kipróbálta magát, természetbúvár szakköröket vezet, melyek keretében izgalmas túrákat tesznek tanítványaival a természetben.
Egy-egy túra alkalmával számos földtani érdekességgel megismerkednek, érdekes kőzetekre bukkannak. A kísérletező-kutató pedagógus a begyűjtött kőzeteket rendszerezi, és sok érdekességet mesél róluk a diákoknak. A közelmúltban Zátonyi Szilárdnak remek ötlete támadt, egy nem mindennapos sziklakert építésébe fogott. Aki Győrben a Verebes József utcába téved, az egyik ház előtt testközelből tanulmányozhatja Magyarország leggyakoribb kőzeteit.
Zátonyi Szilárd mesélt a Sokszínű vidéknek csengőkövekről, mákoskövekről és a földrajztanítás szépségeiről.
Hogyan jutott eszébe ez a pompás ötlet?
Az elhatározást a földrajz, illetve a komplex természettudomány órákon végzett kőzettani gyakorlat adta. Régóta tanítom a lemeztektonikát, a kőzetburok felépítését, anyagait, és hazánk gyakori, könnyen felimerhető kőzeteit. Saját gyűjteményem szolgáltatja ennek az alapját, amelyek segítségével minden kőzetet alaposan megvizsgálunk. A tanulók lefényképezhetik őket, jegyzetelhetnek róluk, majd érdemjegyre fel is kell őket ismerni. Rendszeresen túrázom országunk csodás tájain, s ezek során sikerült összegyűjteni azt a húsz mintát, ami a kis bemutató sziklakert anyagát adta. Az utcafronton elhelyezve gyakorlatilag bárki tanulmányozhatja a köveket. Közel negyven éve tagja vagyok a TIT Pannon Egyesületének, így a tudományos ismeretterjesztés kiszabadulhat a katedra mögül, és sokakhoz eljut.
Hol található és hány darab kőzetet mutat be a sziklakert?
Győrben, a Verebes József utcában található. Húsz kőzetet tanulmányozhatunk, a gránittól, a mélyben kihűlt, egykor izzó magmától a belőle képződött, nagy nyomáson és hőmérsékleten átkristályosodott gneiszig. Három csoportba sorolhatók, olyan sorrendben, ahogy az iskolai tananyagban is következnek: vulkáni, üledékes és átalakult (metamorf) kőzeteket mutatok be.
Honnan származnak a kőzetek?
Minden kőzet eredeti, saját gyűjtés. Igyekeztem a legtipikusabb, legjellemzőbb, legkönnyebben felismerhető és azonosítható kőzeteket begyűjteni, felsorakoztatni. Több év tudatos – vagy néha spontán – gyűjtőmunkájának az eredménye.
Mi a célja a nem mindennapi „kőzettanos sziklakerttel”?
Valójában nem volt vele konkrét célom, de elképzelhető, hogy tudat alatt a tanári énem motivált, a tanítani, művelni akarás, az élettelen természet bemutatása, az érdeklődés felkeltése, bárkiben. Folytatást is tervezek. Iskolánk gyönyörű parkkal büszkélkedhet, ezen a helyen szeretnék megépíteni egy néhány négyzetméternyi Magyarország-terepasztalt, az adott tájra jellemző, a tájat felépítő kőzetből. A Bakony mészkőből, a Soproni-hegység gneiszből és csillámpalából, a Zemplén riolitból, a Mátra andezitből, a Duna-Tisza köze pedig homokból fog állni.
Amikor a használható tudásról esik szó, ide tartozik hazánk kőzettípusainak az ismerete, felismerése, használhatóságuk különböző célokra. Ha bárki kirándul a Bakonyban és a Mátrában, könnyen felismeri, hogy a bakonyi patakok medrében a fehér szikla a mészkő, a Mátra kövei meg andezitből vannak, s ezek szürkék. A dolomitmurva útalapozásra használható, számos balatoni hajókikötő vörös homokkőből álló hullámtörő kövei pedig régóta dacolnak a víz erejével. A gerecsei vörös mészkőben akár ammoniteszek csavart házaira is bukkanhatunk, s a travertínóban az egykori vízinövények, nádszálak maradványai is felismerhetők. A vasúti sínek alapját a fekete bazalt alkotja. A Badacsonyt megmászva hatalmas, fekete bazaltoszlop-csonkok mellett vezet a túraútvonal.
Korábban is készített már hasonlót?
A biológia és a földrajz talán a leglátványosabban, legkönnyebben, legsokoldalúbban szemléltethető természettudományos tantárgyak. Ezt a tanítás során is igyekszem kihasználni, s bár korábban ilyen sziklakertet nem készítettem, az iskolai ásvány- és kőzetgyűjtemény kint van a vitrinben, szünetekben a diákok szabadon tanulmányozhatják.
Mely kőzetek lehetnek különösen érdekesek egy átlagember számára? Melyek az értékesebb darabok?
Pénzben kifejezhető értékük nincs, tonnaszám gyűjthetők a megfelelő lelőhelyről. Mesélni órákig lehet róluk – kialakulásukról, szerkezetükről, gyakorlati hasznosságukról. Például a travertínó, az édesvízi mészkő sok győri épület alapjában, vagy éppen a Rába kettős híd mészkőkerítésében is felismerhető. Gránitból érdemes sírkövet faragtatni, az biztosan időtálló, viszont a morzsalékos csillámpala legfeljebb az akvárium aljzatán mutat jól. A fonolit, azaz csengőkő a Mecsek egy pontján, Hosszúhetény mellett található, régebben bányászták is. Ez a sekély mélységben kihűlt magmás kőzet kalapáccsal megütve jellegzetes csengő hangot hallat, nevét is innen kapta. Mákoskőnek hívtuk az egyetemen, mert a parányi amfibol-szemcsék miatt olybá tűnik közelről vizsgálva, mintha mákkal hintették volna tele.
A kőzetek világa sokaknak talán „száraz”, unalmas téma. Kötődnek az egyes darabokhoz érdekes történetek?
A mészkő, CaCO3 és a dolomit, azaz CaMg(CO3)2 ránézésre nagyon hasonló, és sokszor egy lelőhelyen mindegyik előfordul. Sósavat cseppentve rájuk a mészkő hevesen pezseg, a dolomit viszont nem, ez alapján lehet legkönnyebben elkülöníteni őket. Vas megyében az aszfaltos útburkolat, de a murvás utak is sok helyütt zöldes árnyalatúak. Ez a Kőszegi-hegységből származó, zöldpalából készített murvának köszönhető. A tűzkő, vagy tudományos nevén radiolarit vöröses árnyalatú, az ősember tűz csiholására használta. Az alapanyagát tengeri, kovavázas egysejtűek, sugárállatkák, azaz radioláriák váza alkotja. A ma élő sugárállatkák házacskái mikroszkópban tanulmányozva pazar építményeknek, lenyűgöző természeti alkotásoknak tűnnek. Évmilliók alatt a tengerfenékre leülepedett maradványaik alakultak kőzetté.
Hogyan érzi magát Magyarországon középiskolai tanárként?
Napjainkban nem könnyű a tanári lét. Szerencsére iskolámtól, a feletteseimtől és kollégáimtól minden támogatást megkapok munkámhoz. Szabadon alkothatok, „szárnyalhatok”. Emellé az erkölcsi-szakmai megbecsülést, elismerést is megkaptam, (az anyagi megbecsülés nem az igazgató kompetenciája – sajnos). Szerintem nincs még egy ilyen középiskola, ahol ennyire jó az összhang, ennyire kiegyensúlyozott a kapcsolat a vezetés és a tantestület között.
A cikkben szereplő fotókat Zátonyi Szilárdtól kaptuk.
