Különös látvány a Karcag közelében található Zádor-híd, hiszen magányosan áll a határban, víz sehol nincs körülötte, írja a Turista Magazin.
A lap cikke szerint pár száz évvel ezelőtt, a Tisza-szabályozás előtt kiterjedt mocsaras, vizenyős területek húzódtak itt, erek, kisebb-nagyobb vízfolyások kanyarogtak. Közöttük a legismertebb a Zádor-ér volt. Itt vezetett át az országos jelentőségű, Pest és Debrecen közötti postaút, a szeszélyes Zádor-ér azonban olykor megnehezítette a közlekedést, és útját állta mindenkinek. A problémát először egy töltéssel próbálták áthidalni, aztán egy fahidat építettek, ami már rajta van az 1782 és 85 között készült Első katonai felmérés térképén.
Ez a híd azonban nagy árvizek idején kicsinek bizonyult, és nem tette lehetővé az átkelést, ezért egyre sürgetőbbé vált egy komolyabb kőhíd építése. A munkálatok 1806-ban indultak meg, a köveket Tokaj környékéről szállították ide. A híd három év alatt készült el, 1809-ben kezdődött meg rajta a közlekedés.
76 méteres hosszával a Zádor-éren átívelő kilenclyukú híd a legjelentősebb kőhíd volt ekkoriban az Alföldön. A hídnak eredetileg kilenc nyílása volt, és húsz évvel később ennek mintájára épült meg innen nem túl messze a ma is álló hortobágyi Kilenclyukú híd. olvasható a Turista Magazin írásában.
Felhívták rá a figyelmet, hogy Karcag északkeleti végéből egy idén ősszel átadott betonút vezet a különös látnivalóhoz, így az most már autóval, biciklivel is könnyedén elérhető. Korábban nehézkesebb volt az odajutás, mert eső után, a földúton, a vendégmarasztaló sárban csak gyalog volt érdemes nekivágni ennek a pár kilométernek.
A víz nélküli híd egyébként ritka, de nem egyedülálló, Lettország közepén például egy befejezetlen híd éktelenkedik. De van lakott híd is Európában, ami párját ritkítja a kontinensen.
