5 különleges, kevésbé ismert magyar templom
Református templom, Ócsa
Ócsa Pest vármegyében, Budapesttől délre 25 kilométerre található. Legnevezetesebb épülete az ismertebb jáki templomhoz hasonlító XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika. Az Árpád-korban Ócsa térsége királyi birtok volt, ezért feltételezhető, hogy az ócsai premontrei apátságot az egyik Árpád-házi király alapíthatta. Erre utalhat a templom belsején látható Szent László-legenda részleteit ábrázoló freskók egy része is. 1560 óta az ócsai református egyházközség temploma.
Az évszázadok során volt, hogy felgyújtották, tűzvész, villámcsapás és a mennyezet beszakadása is pusztította. Pontos és körültekintő helyreállításért 1995-ben Europa Nostra díjjal és az ezzel járó oklevéllel tüntették ki.
Részben itt forgatták A katedrális című regényből készült minisorozatot, állítólag, amikor Ken Follettet elhozták Ócsára, hogy megmutassák neki a templomot, elragadtatottan azt mondta, éppen ilyennek képzelte a könyve főszereplőjét.
Református templom, Csaroda
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a Csaroda patak által kialakított kis szigeten áll: a beregi Tiszaháton, az egykor mocsaras, vadvizes területből kiemelkedő szárazulat kisebb magaslatán épült a kicsiny, alig hatszáz lelkes falucska középkori eredetű, a mosolygó szentek templomának is nevezett református temploma.
A térségben lévő templomokkal ellentétben szokatlan, hogy már a 13. században karcsú, tűhegyes, fazsindellyel fedett toronnyal építették. Belsejében festett szentek sorát találhatjuk a falon. A teljes alakban ábrázolt és szinte teljes épségükben helyreállított freskók alakjai olyan nyugalmat sugároznak, ajkukon piciny mosollyal, hogy az harmóniát és békét teremt szemlélőjükben is. A szentély festése is különleges, mintha függönyt festettek volna a falra. Az akkoriban itt élők széppé, otthonossá akarták tenni ezzel Isten házát.
A csarodai templom mennyezete és a bútorzata a barokk kor remeke. 1777-ben készült el a szép, csigás szószékkorona a templom deszkamennyezete és a festett padok.
Sziklakápolna, Miskolctapolca
Magyarországon csupán két sziklában létrehozott szentély van, az egyik Budapesten, a Gellért-hegyi Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom, a másik Miskolctapolcán, a Jézus Szíve sziklakápolna.
1935-ben szentelték fel, de utána további építkezések következtek. A második világháborús sérüléseket 1965-re javították ki és 1995-ben felújították megint, melynek során a bejárathoz székelykaput állítottak Szabó Pius emlékére, akinek a tulajdonában volt az akkor birkaakolnak használt két tufába vájt barlang, amelyekből javasolta, hogy hozzanak létre az ott üdülők számára egy kis kápolnát. A meglévő üregeket megnagyobbították, a főbejáratot 9 méter magas és 18 méter széles támfalba illesztették.
Szent László templom, Hollóháza
Hollóházán, az Országos Kéktúra keleti végpontjánál áll a modern kori építészet egyik különleges alkotása, a Szent László templom. A település korábbi barokk stílusú római katolikus templomát az 1950-es években a porcelángyár rekonstrukciója során lebontották. 1961-ben bízták meg Csaba László építészt az új templom megtervezésével, aki egy modernista stílusú, geometrikus vonalvezetésű épületet álmodott meg. Az 1967-ben átadott templom berendezése is valódi műalkotásokból áll: a stációkat Kovács Margit Kossuth-díjas magyar kerámiaművész, érdemes és kiváló művész, a Krisztus-corpust Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, míg a porcelán táblaképet a Munkácsy Mihály-díjas Szász Endre készítette.
Kerektemplom, Öskü
Az ösküi kerektemplom Veszprém vármegyében, a Bakony lábánál elterülő karsztos fennsík egyik sziklás dombján áll. A kupolás tetejű kerek templom (rotunda) eredetéről többféle elmélet is kering, van, akik szerint eredetileg török mecset lett volna, mások szerint egy vártorony maradványa, sőt, római eredetre is gyanakodtak. Ez az egyik legrégibb hazai templomunk, építésének pontos idejét nem ismerjük, művészettörténészek a 11. századra teszik a keletkezését. Átvészelte a középkort, a török időket, visszatért az enyészetből, ráadásul az 1872-ben átadott Székesfehérvár-Veszprém vasútvonal miatt a templomdombot félbe is kellett vágni.
