A bánáti bazsarózsa a Mecsek féltve őrzött és védett növénye, amire kiemelt figyelmet fordítanak a természetvédők és az erdészet szakemberei. Világállományának 90 százaléka a Kelet-Mecsekben él.
Makai Balázs – akit már bemutattunk a portálunkon -, szenvedéllyel fürkészi a természet értékeit a Mecsek hatalmas erdőségeiben, mely értékek közé a bánati bazsarózsák is hozzátartoznak. Számára ez a kedves és igencsak ritka virág, minden évben a legjobban várt tavaszi növények közé tartozik.
A bánáti bazsarózsa általam ismert állománya a Kelet-Mecsekben található. A növény fokozottan védett, ezért fotózás során igen körültekintően közelítem meg, illetve figyelek a virág környezetére is. Március végén és áprilisban érdemes megfigyelni a növényt. Én is ekkor szoktam meglátogatni a kedvenc helyeimen
– kezdte el élményét Makai Balázs a Sokszínű vidék megkeresésére.
Évek óta aktív megfigyelője a növénynek, aminek a különleges szépségét minden esztendőben megörökíti. Azonban az idei tavasz szeszélyes időjárása megnehezítette a dogát.
Gyakori vendég vagyok a Mecsek azon részén, élénk érdeklődéssel követem a növény fejlődését és virágba borulását. Mivel az áprilisi időjárás igen szeszélyes – amit idén is megfigyelhetünk-, ezért nekem is meggyűlt a bajom fotózás során. Egyik alkalommal szélvihar okozott kellemetlen körülményeket, másik alkalommal a tűző napsütés nehezítette meg dolgom
– részletezte Balázs kalandos megfigyelési élményeit. Az idei évben az időjárás több kihívás elé állította őt, de végül sikerült nyugodt körülmények között szemügyre vennie ezt a pompás növényt, aminek szépségét fotókon is meg tudta örökíteni.
A bánáti bazsarózsa lágy szárú, évelő növény, 30–90 cm magas szára nem fásodó, el nem ágazó. Szórt állású levelei háromszor hármasan összetettek, az ép szélű levélkék megnyúltak, kissé tojásdadok.
A hajtáscsúcson egyetlen nagy méretű, rendszerint 8 bíborszínű vagy élénkpiros sziromlevélből, leggyakrabban 5 zöld vagy kissé lilás tónusú csészelevélből, 3–5 bibéből és sok porzóból álló virág fejlődik. Virága – a kertekből és parkokból ismert, sokszirmú bazsarózsafélékkel ellentétben – nem telt.
Termése többnyire júliusban érik, de ez kitolódhat augusztusra is. Hajtása és gyökérzete egyaránt mérgező alkaloidát tartalmaz.
A meleg, száraz mikroklímát, a meszes, tápanyagban dús, humuszos, laza és üde erdőtalajokat kedveli. Dombvidéki molyhos tölgyesekben, cseres-tölgyesekben, ritkábban gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, törmeléklejtő-erdőkben és akár mészkerülő tölgyesekben is előfordul. Gyakran ezen erdők tisztásain, irtásain, szélein, erdőirtással létrehozott legelőkön, továbbá gyepekben él. A félárnyékos helyeket részesíti előnyben, de jól tűri a teljes megvilágítást is.
A bánáti bazsarózsa világállományának 90 százaléka a Kelet-Mecsek molyhos tölgyeseiben és cseres-tölgyeseiben, elsősorban délies kitettségű lejtőkön él.
A bánáti bazsarózsa hazánkban 1979-ben nyilvánították védetté. Magyarországon fokozottan védett, nemzetközi természetvédelmi egyezményekben és az IUCN vörös listáján is szerepel.
Természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Sajnos mint több más védett növénynél, nagy veszélyt jelent a bánáti bazsarózsára is az ember, aki nem csak, hogy leszedi a tetszetős növényt, hanem a kiásásával is próbálkozik. Fontos kiemelni, hogy ezek a vadvirágok a természetes élőhelyükön tudnak élni és fejlődni, éppen ezért senkinek ne forduljon meg a fejében, hogy kárt tegyen a növényben ezzel is csökkentve az állományát.
A bánáti bazsarózsára a tarvágások is veszélyt jelentenek. Valamint a favágás utáni években kialakuló zárt erdő, amikor az azonos korú, sűrűn egymás mellett növő fák miatt nem tud elegendő fény az erdő aljára hatolni, ami fontos feltétel ahhoz a növény fejlődni tudjon.
Azonban a szakemberek kiemelten odafigyelnek a bánáti bazsarózsa állományára és a növény igényeinek megfelelően védik és gondozzák az élőhelyüket.
A cikkben szereplő fotókat Makai Balázs készítette, akinek egyedi hangulatú felvételeit Facebook oldalán figyelemmel lehet követni.
