Tavaly áprilisban számolt be arról a csongrádi Tari László Múzeum, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete szakembereivel együttműködve sikerült egy földvárat azonosítani a belváros keleti részén.
A Tisza-parti város több mint fél évezrede elveszett, és azóta sokat keresett Feketevára a magyar honfoglalás után ispánsági központ, vagyis a vármegye központja volt. A csongrádi várat a többi között egy olyan lézeres távérzékelő rendszerrel, LIDAR-ral azonosították, amellyel a maja kultúra városait is megtalálták az elmúlt évtizedben a közép-amerikai őserdőben – írta tavaly a Facebook-oldalán a múzeum.
A szeged.hu számolt be arról, hogy az ásatás idén július elején kezdődött a belvárosban, az Ék utcában, Szalontai Csaba és Borsódi Martin régészek vezetésével: a feltárást a csongrádi Tari László Múzeum együttműködésben végzi a Magyar Nemzeti Múzeummal. A fő cél a tavaly elvégzett Lidar-os felméréseken látottak igazolása, a megtalált földvár sáncának és sáncárkának azonosítása.
A Tari László Múzeum Facebook-posztjából kiderült, hogy a meglepően mély újkori feltöltési réteg alatt előkerült már a földvár sánca, de nem ez az egyetlen érdekesség. Egy jelenleg ismeretlen korú épület sarkát is megtalálták, és előkerül egyre több szórványos Árpád-kori és bronzkori kerámiatöredék is. Egy feltehetően újkori temetkezési helyet is találtak, a legmagasabban lévő sír alig egy ásónyom mélységben mutatta meg magát.
A portál azt írja, hogy két teória létezett az egykori várral kapcsolatban: vagy elmosta a Tisza, vagy ráépült a város. A források alapján az Árpád-korban is állt itt vár, és a török korban is tudunk palánkvárról. A kettő egyáltalán nem biztos, hogy fedte egymást: az első a tatárjárás után néptelenedett el, utána Szeged vette át az ispánsági központ feladatait, vált a terület új központjává. A várat övező elméletekről és korábbi kutatásokról a Tanulmányok a csongrádi Feketevárról című kötetben lehet részletesen olvasni.