Bár köznyelven húsevőnek nevezzük ezeket a növényeknek, pontosabb kifejezés a rovarfogó. Legismertebb az eredetileg Észak-Amerikában honos vénusz légycsapója, melyet sokan tartanak különlegességként itthon is. Vannak olyan fajok is, melyek Magyarországon is élnek.
A rovarfogó növények általában olyan helyen nőnek, ahol a talaj tápanyagban, különösen nitrogénben szegényebb, így kiegészítésre van szükségük. Ehhez magukhoz csalogatják a rovarokból, ízeltlábúakból álló áldozataikat, melyeket emésztőenzimekkel lebontanak és kinyerik belőlük a tápanyagot – írja a Turista Magazin.
Húsevő növények Magyarországon
Aldrovanda
Az aldrovanda élőhelye a sekély, erősen felmelegedő állóvizek, amelyek mészmentesek és tápanyagban is meglehetősen szegények, például vizesárkok, kisebb tavak, illetve nagyobb tavak parti részei. „Vadászatkor” összecsapódó leveleivel apró víziállatokat zsákmányol, melyek a szőröket megérintik. A védett növény hazánkban egyedül a Somogy vármegyei Baláta-tóban él. Európában csak kevés helyen találkozhatunk vele, de előfordul Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában is.
Közönséges rence
A közönséges rence gyökér nélküli, alámerülten élő vízinövény. Apró rákokat, illetve még kisebb, mikroszkopikus víziállatokat „zsákmányol”. Ahogy hozzáér az áldozata az egyik sertéjéhez, kinyílik a csappantyúja, ami a tömlőt zárja, a növény „kifújja” a folyadékot, és az alacsony nyomás hatására szívóerő alakul ki, ami elképesztően erős és gyors. Nálunk például a Tisza-tóban található meg.
Kereklevelű harmatfű
A kereklevelű harmatfű eltűnőben van, de még most is él az Őrségben, az Észak-Alföldön, a Mátrában és a Putnoki-dombságban. Lápokban, nedves, mocsaras környezetben fordul elő. Magyarországon védett.
A kerekded levelein levő vörös mirigyszőrökön levő ragadós, csillogó anyag odavonzza a rovarokat, és azok könnyen beleragadnak. Ezután a levéllemez rázárul a rovarra, és megkezdődik az emésztés.
Lápi hízóka
A lápi hízóka fokozottan védett faj. Hazánkban Sopron környékén találkozhatunk vele mocsaras réteken, lápréteken, tőzeglápokban.
Levelei a talajon fekszenek, ezekkel fogja meg a zsákmányát: általában repülő rovarokat, de például hangyákat, tetveket is. Amikor a rovar hozzáér a levélhez, hirtelen ragacsos váladékot kezd termelni, a levél széle pedig begöngyölődik, így az áldozat nem tud elmenekülni. Nem lételeme a rovarfogás, anélkül is életben marad.
