A magyar törvények egyértelmű előírásokat tartalmaznak arra az esetre, ha egy szomszéd kutyája vagy más háziállata átszökik a mi ingatlanunkra, és kárt okoz.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szerint az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. Ez magában foglalja azt is, hogy meg kell akadályoznia az állat szökését – írja a Lakáskultúra.
A szabály az, hogy minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károsult beleegyezik a károkozásba, jogos védelem, szükséghelyzet merül fel vagy a jogszabály által megengedett magatartás áll fenn, tehát kevés eséllyel mentesülhet a kártérítés alól a gazdi.
A kárelhárítás után elsőként beszéljünk a szomszéddal, jelezzük számára az incidenst és a keletkezett kárt. Sok esetben a szomszéd azonnal hajlandó megoldást keresni, ami elkerülhetővé teszi a jogi lépéseket.
Emellett dokumentáljuk a károkat, például készítsünk fényképeket, videókat, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak. Érdemes leírni, mikor történt az eset, és ha lehetséges, tanúkat is bevonni.
Amennyiben a szomszéd nem hajlandó kártérítést fizetni, az ingatlanunkon keletkezett kárért polgári pert indíthatunk. A kártérítési igényt mindenképp írásban érdemes jelezni, hogy később a bizonyítékaink alátámasszák az igényt.
Bírósági lépés: Ha nincs békés megoldás, akkor érdemes ügyvédhez fordulni és a helyi bírósághoz benyújtani a kártérítési igényt. Ebben az esetben az állattartónak kell bizonyítania, hogy megtett minden szükséges lépést, hogy állata ne okozzon kárt.
Az állatok szökését gyakran egyszerűbb megelőzni, mint a kárrendezést bírósági úton kezelni. Ha problémát jelent a szomszéd állatának rendszeres megjelenése, érdemes vele közösen megoldást találni, például kerítésmegerősítéssel vagy figyelmeztetéssel, hogy elkerülhető legyen a későbbi konfliktus.
