Decemberben veszi kezdetét egy inspiráló kezdeményezés, a Kék Zóna Projekt, amely a hosszú, egészséges élet titkait kutatja, és segít megteremteni egy egészségtudatos közösséget Magyarországon. Turcsán Emese, az Einstein Akadémia tulajdonosa és a projekt ötletgazdája az egészséges életmód, a közösségépítés és a fenntarthatóság iránt elkötelezett szakértőkkel és vállalatokkal közösen valósítja meg ezt a kezdeményezést, amely új irányt adhat a hazai egészségfejlesztésnek.
A „kék zónák” olyan különleges helyek a világban, mint például Okinawa (Japán), Szardínia (Olaszország) és Loma Linda (Kalifornia), Ikaria (Görögország), Nicoya-félsziget (Costa Rica) és Szingapúr, ahol az emberek rendkívül hosszú és egészséges életet élnek. Ezek a közösségek gyakran száz éven túl is aktívan, boldogan élnek, és a kutatások szerint életmódjukban közös alapelvek rejlenek: az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a szoros közösségi kapcsolatok és a stresszkezelés. A Kék Zóna Projekt célja, hogy Magyarországon is meghonosítsa ezeket az életmódbeli szokásokat és értékeket, egy olyan közösség megteremtésével, ahol minden korosztály együtt tehet az egészségesebb jövőért.
A hazai Kék Zóna Projekt kezdeményezésről Turcsán Emesével, az Einstein Akadémia tulajdonosával és a projekt ötletgazdájával beszélgettünk.
Dan Buettner hosszú élettartam-kutató szerint a kék zónákban átlagosan nyolc évvel tovább élnek, mint az amerikaiak. Ismerjük az alapvetéseket, mint az étkezés vagy éppen a mozgás fontossága, de Buettner szerint ezeken a helyeken az emberek nem azért élnek sokáig, mert az egészségre törekednek, hanem azért, mert ez a következménye az életmódjuknak, azaz jól élnek. Ezzel kapcsolatban mondta azt is, hogy, három fontos dologra van szükségünk, ha hosszú, egészséges életet segítő módszereket szeretnénk megvalósítani: hiteles információkra, gyakorlati tanácsokra és olyan környezetre, amely az egészséges választást könnyűvé, vagy ami még jobb, megkerülhetetlenné teszi. Elmondhatjuk, hogy ti is ezekre az alapokra építkeztek?
Igen, nagyon fontosnak tartjuk a szakmai hátteret, éppen ezért a projekt csapatában orvosok, pszichológusok, táplálkozási szakértők, edzők, valamint vidékfejlesztési szakemberek is helyet kaptak, hogy minden szükséges tudással és eszközzel segítsék a közösséget az egészségmegőrzés útján. A program nagyköveteiként ismert személyiségek kapcsolódnak be, akik példaképként, hiteles forrásként és aktív résztvevőként támogatják az életmódváltást.
Mik az első lépések?
A projekt első szakaszában két településen indulnak bemeneti szűrések, hogy a lakosok aktuális fizikai és mentális állapotát felmérjék. Ezt követően bevezetésre kerülnek a kék zónás szokások: az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a stresszkezelési technikák, egy éven át tartó edukációval és közösségi programokkal. Egy év után kimeneti mérésekkel vizsgáljuk majd a változásokat, hogy lássuk, milyen hatással voltak a kék zónás szokások a közösség életminőségére. Ilyen település lesz pl. Noszvaj,ahol a lakosok és a falu vezetése hihetetlen nyitottsággal fogadta a projektet, köszönhetően annak is, hogy Balogh Barbara a Nomád Hotel & Glamping egyik tulajdonosa aktívan közreműködik az előkészületekben.
A tipikus modellektől eltérően egy sikeres projekt, és legyen az a hazai kék zóna, az elkötelezett vezetés mellett kreatív partnerségre kell, hogy törekedjen, vagyis olyan kollektív hatáskeretet kell létrehozni, amelyben a partnerek, az erőforrások és a résztvevők egy közös jövőképhez igazodnak. Ahogy mondani szokták, egy jó közösség egy közös vízió körül nő. A vízió jó, sőt követendő, kezdődhet az “építkezés”.
Valóban. Éppen ezért arra törekszünk, hogy a Kék Zóna Projektben helyi vállalkozások és nemzetközi szinten is ismert cégek álljanak a kezdeményezés mellé. Elsőként a Noszvajon található Nomád Hotel & Glamping csatlakozott, amely saját veteményesével, helyi alapanyagokból készült ételeivel és természetközeli környezetével tökéletes példája annak, milyen egy kék zónás helyszín itthon.
A kutatók megvizsgálták és összehasonlították az étrendet, az életmódbeli szokásokat, a környezetet és a társadalmi kapcsolatokat más helyen élőkkel. Amit találtak, és ami kiemelt jelentőséggel bír a kék zónákban, az a közösség ereje. A ti projektetekben mennyire prioritás ez?
A Kék Zóna Projekt különösen nagy hangsúlyt fektet a közösségi élményekre. A projekt során szerveznek havi túrákat, közösségi főzéseket, valamint életmód- és edukációs workshopokat, ahol mindenki közvetlen tapasztalatokat és ismereteket szerezhet. További események közé tartoznak majd a helyi sajtótájékoztatók és az országos Kék Zóna konferenciák is, ahol a szponzorok és támogatók megjelenhetnek.
Milyen korosztályban gondolkodtok?
A Kék Zóna Projekt mindenkinek szól, a fiatal generációtól az idősebbekig. Az eredeti terv szerint a projekt főként a 40 év felettieket célozta volna meg, ám a legújabb kutatások szerint már a húszas és harmincas éveikben járók között is egyre gyakoribbak a korábban idősebbeknél előforduló betegségek, például a gyomorrák. Ezért gondoltuk azt, hogy minden generáció számára kínáljuk a programokat, így már fiatal korban elindulhat mindenki az egészséges életmód útján.
A Kék Zóna Projekt nem csupán egy újabb egészségügyi kampány, hanem egy hosszú távú elköteleződés az egészséges életmód mellett. Mi a hosszútávú cél?
A cél, hogy egy olyan közösséget építsünk, amely támogatja az egyéni életmódváltást, miközben a közösségi értékeket és a fenntarthatóságot is szem előtt tartja. A résztvevők nemcsak új szokásokat sajátítanak el, hanem a közösség segítségével erősítik meg azokat, és ezáltal hosszabb, egészségesebb és boldogabb életet biztosít mindenki számára.
- Szálláshelyek és éttermek, amelyek helyi termelőktől beszerzett vagy biogazdaságból származó alapanyagokkal dolgoznak, és fenntartható szemléletmóddal közelítenek a vendéglátáshoz.
- Utazási irodák, amelyek szervezett kék zónás utakat szerveznek olyan autentikus helyszínekre, mint Szardínia vagy Ikaria, hogy a résztvevők közelebbről megismerhessék a helyi kultúrát és életmódot.
- Egészségügyi központok és magánklinikák, amelyek támogatják az egészségmegőrzést szűrővizsgálatokkal, a korai felismerést és az egyéni életmódváltozást.
