A szilveszter éjszakáját követően nem csupán egy új esztendőbe lépünk, hanem Boldogasszony havára is ébredünk. Január elsején egyszerre ünnepeljük Szűz Mária, Magyarország védőszentjének istenanyaságát és egyházi kezdeményezésre a béke világnapját is. Ezen ünnepek mögött évszázadokra visszanyúló hagyományok és mély vallási jelentés húzódik – írja az Egy.
Miért Boldogasszony hava?
A keresztény kultúrában a Boldogasszony név Szűz Máriát, a katolikus egyház legnagyobb tiszteletben álló szentjét jelöli. Szent István király 1038-ban, halála előtti napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába, ezzel őt választva az ország patrónájává. A Mária-tisztelet az egyház történetének kezdete óta erős volt, amit az is bizonyít, hogy a Kölcsey–Erkel-féle Himnusz előtt a “Boldogasszony Anyánk” egyházi ének volt a magyarok himnusza.
Január hónap a népi kalendáriumban Boldogasszony hava nevet kapta, ami összekapcsolódik a katolikus egyház január elseji ünnepével: Szűz Mária istenanyaságának napjával. Ez a tisztaság, az anyaság és a gondviselés ünnepe.
Január: Az év és az új kezdete
A római naptárban január a kétarcú istenről, Janusról kapta a nevét, aki egyszerre tekint a múltba és a jövőbe. Ezért is szimbolizálja az ajtónyitást és az új kezdetet. A katolikus hagyományban január az isteni gondviselés, a tisztaság és a megújulás időszaka. Az év első napja az új kezdet szent napja, amelyet házszentelések és áldások is kísérnek.
Mit jelent számunkra Boldogasszony hava?
Boldogasszony hava nemcsak az újévi fogadalmak, hanem a lelki és testi megtisztulás időszaka is. Az egyház tanítása szerint január elsején az új év az isteni gondviselés védelme alatt kezdődik, Szűz Mária kegyelmével és áldásával kísérve.
Ezért, amikor boldog új évet kívánunk egymásnak, nemcsak a személyes boldogságot és sikert kívánjuk, hanem az isteni oltalmat is, bízva Szűz Mária és Isten gondviselésében.
