Mandu Sanyi tiszta szívvel rajong a fecskékért, akiknek tüneményes fészkeket készít. Hosszú évek alatt összegyűlt tapasztalatait rendszeresen megosztja a természetbarátokkal.
Hajdúnánás határában a család több generáció óta vályogvetéssel foglalkozik. A régi tanyasi emberek életében a sárral való mesterség még szerves része volt annak az örökölt tudásnak, ami apáról fiúra szállt. Így történt ez Mandu Sanyi esetében is, akinek a családjában generációk gyakorolták a vályogvetés mesterségét.
Mindkét nagyapám vályogvetéssel foglalkozott. Hajdúnánáson híre volt a helyi vályogvetőknek, mert a város szélén körülbelül 30-40 vályoggal foglalkozó ember, család élt. Én is ott, nagyapámmal tanultam ki gyerekkoromban ezt a szép mesterséget. Az egyik nagyapám megtanított, a másik, a hajdúböszörményi, korán elment sajnos, de még átadták nekem ezt a tudást. Mondhatjuk persze, hogy beleszülettem
– mesélte a vályogvető.
Mandu Sanyi
Sanyi néhány éve úgy döntött, a Facebookon is népszerűsíti ezt a különleges mesterséget. A Vályog és Vidék Iskolája A-Z-ig csoportot hívta életre, melyben hasznos tanácsokkal szolgál a vályogházak iránt érdeklődőknek. A csoport ténylegesen azért született, mert nagyon sokan kértek tőle a témában segítséget. Sanyit követői a „Lámpás” névvel illetik, utalva arra, hogy bölcs tanításai erkölcsileg is sokat adnak azoknak, akik erre fogékonyak.
Mandu Sanyi
Itt sokféle dolgot megosztottam, azt szeretném, hogy mindenki boldoguljon. Ha szükséges, akár egy vályogház felújítását is képes legyen megoldani. Ezért készítettem az első videókat, vagy hat évvel ezelőtt. Pénzt nem fogadok el, csupán segíteni szeretnék az embereknek. Olykor egy-egy poszt alá érkeztek felajánlások, de számomra nem erről szól ez a történet.
Mandu Sanyi
Az első látogatók
Sanyinak az a tapasztalata, hogy évek óta nagyon kevés fecske van. Egyszer, amikor kint volt a tanyán, már néhány fecske cikázott a levegőben. Az első fecskék „keringőztek” a tanya felett, de egyszerre nagyon szomorú lett, mert egy toll volt az egyiknek a szájában, és ellenkező irányba elrepült.
Tanakodtam, mit csináljak, hogy itt maradjanak. Majd kissé lenyugodtam, és kértem a Jóistent, hogy segítsen rajtuk. Hála Istennek végül ideköltöztek. Mikor itt repkednek, én tényleg annyira szeretem őket. A kis fecske hozta a többit is magával, és onnantól a többiek is itt költöttek. Azt vallom, ahogy bent, úgy kint. Ez a szellemiség arra utal, hogy ha nincs teljesen rendben az ember magával, akkor olyan dolgokat is sugárzik az állatoknak. Például egy ló is megjegyzi, hogyha feszült vagy, és ő is úgy fog viselkedni.
Mandu Sanyi
Fontos, hol lesz a fészek
Mandu Sanyi szerint a fecskének háborítatlan helyre van szüksége. Egyszer például a felugró macskák ellen egy különleges „lemezbarikádot” is épített, így az állat még véletlenül sem érhette el a fészket.
Voltak, akik úgy helyezték el a fecskefészket az eresz alá, hogy amikor kisütött a nap, már odaértek a napsugarak. Ilyenkor hamar felhevül a fészek, ezért nem szabad így rögzíteni. Az is gond, hogy az eső is beverhet oda, és kimossa a kicsiket a biztonságos fészekből. Gondolkozzunk, mielőtt cselekszünk. A legjobb helyek egyébként az istállók
– árulta el Sanyi.
A vályogvetőnek sajátos véleménye a boltokban készen kapható műfészkekről. Szerinte a műanyag és a kerámia műfészkek gyönyörűek, de annyira felforrósodhatnak, hogy akár kiugorhatnak belőlük a kis fecskék.
Mandu Sanyi
Sárból építi a fészket
A hajdúnánási „Lámpás” műfészkei sárból készülnek, ez nem meglepő, hiszen a vályogvető gyerekkora óta természetes anyagokkal dolgozik. Ugyanabból az anyagból dolgozik, mint a fecskék.
Még széna is van benne, amiből ők is építik. Van egy olyan tévhit, hogy szalmát hordanak, de ha megvizsgálok egy fecskefészket, abban nem sok szalma van, széna annál inkább. Korábban készítettem egy videót, ennek alapján bárki megépítheti a fészket. A magyar ember feltalálja magát, úgy gondolom, nem mindennap látni ilyen megoldást. Már akkor rengeteg támadást kaptam, de nem szoktam bizonygatni az igazamat
A vályogos mester egy OSB lapból vágja ki az alapot és a hátsó falat, ezekre építi sárból a fészket. A lapba acélszögeket ver, ezek tartják azt a fémből (vagy műanyagból) készült formát, amely a fészek falainak megépítését segíti. Ezután vizes sárból apró szalmával megépíti a fészket. Az elkészült fészket hűvös helyen, lassan szárítja, így nem fog szétrepedni az erős napsugaraktól a szerkezet.
Mandu Sanyi
Sajnos sokan úgy vannak vele, hogy nem kell nekik a kis fecske, inkább leverik a fészket, mert „sok piszokkal jár”. Ám ha csinálnak egy fecskepelenkát alá, akkor megoldódik ez a probléma. Elég egy egyszerű deszka, ami nagyjából 4 centiméterrel túlnyúlik a fecske szélességén. Ez felfogja az összes piszkot
– magyarázta a vályogépítő mester.
Mandu Sanyi
Többször támadták
Mandu Sanyi nem vár fizetséget a segítségéért, de mások erről másként gondolkodnak. Többször támadták már szakmai kifogásokkal, annak ellenére, hogy vérében van ez a munka. A vályogvető szívesen összemérné a tudását más mesterekkel.
Nem vagyok egy versenyző típus, de egyszer már jeleztem, hogy szívesen összemérném a tudásomat azokkal, akiknek nem tetszik, amit és ahogy csinálok. Aki úgy érzi, a vályogról sokat tud, megmutathatná, valóban mennyire érti ezt a mesterséget. Persze akkor nem vállalták a megmérettetést, inkább „elengedték” a dolgot.
A vályogépítészet reneszánszát éli Magyarországon, sokan saját maguk kezdenek neki egy-egy patinás vályogház felújításának. Egy kaposvári színházi kellékes évszázados családi hagyatékát megmentette kétkezi munkájával. A fecskéket hazánkban sokfelé segítik az állatbarátok, tavaly a gyulai vasútállomás főépületének falára is rögzítettek műfészkeket.
