A Tisza tartósan alacsony vízállásának hatására a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben felszínre kerültek a meder sajátos megjelenésű elemei, az agyag- és homokpadok, írta honlapján a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága.
Ezek jellemzően olyan víz alatti medermorfológiai képződmények, melyeknek az áramláskedvelő, őshonos halfajok számára nagy jelentősége van, hiszen ezeken a helyeken találják meg létfeltételeiket, táplálékukat, szaporodóhelyeiket. Tél végén, március elején nagyon ritka az ilyen alacsony vízállás, ami jellemzően a nyár második felében szokott csak előfordulni.
Már múlt év augusztusában észlelhető volt, hogy a felszín alatti vízkészlet a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben sok helyen folyamatosan ürül a folyóba. Ezt a számos helyen megfigyelhető élénk vörös elszíneződés jelzi a partoldalon, ami a vas-oxid kiválásának a jele. Ez úgy keletkezik, hogy a vízben oldott vas ionok a levegővel érintkezve oxidálódnak és kicsapódnak
– tájékoztatott a nemzeti park.
Mivel a vízszint tartósan alacsonyan maradt az ősz és a tél folyamán is, ezért ez gyakorlatilag azóta is a mélyen talajban raktározott édesvizeink apadásához vezet. Jellemzően a felszín alatti vízkészlet igen lassan tud pótlódni, ha hull megfelelő mennyiségű csapadék és annak van elegendő ideje leszivárogni a mélyebb rétegekbe, mielőtt a talajfelszínről elpárologna.
Azok a Tisza parti galériaerdők, amelyek meghatározzák e jellegzetes tájképet, a folyó aktuális vízszintjétől sok helyen 7-8 méteres magasságban kezdődnek, tehát a szárazodás ezekre az élőhelyekre is negatívan hat.
A téli és kora tavaszi árvizek elmaradása valamint a csapadékhiány miatt a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet olyan sajátos vizes élőhelyei, mint a kopolyák, kubikok, mocsárrétek teljesen szárazon állnak, a szentély holtágak vagy drámai mértékben (Kovácsi-Holt-Tisza, Gói-tó), vagy teljesen kiszáradtak (Szórói-Holt-Tisza)
– írták.
A hullámtérről teljesen hiányoznak az erre az időszakra jellemző sekély vízállások, tocsogók, melyek az elmúlt években jelentős állománycsökkenést elszenvedett kétéltűek dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) és mocsári béka (Rana arvalis wolterstorffi) legfontosabb szaporodóhelyei lennének.
A jelenleg megfigyelhető, sok szempontból rendkívülinek tekinthető természeti események elsősorban antropogén hatások miatt következnek be. Az emberi tevékenységek révén nagy mértékben átalakított és folyamatos negatív hatásoknak kitett természeti környezet pedig egyre nehezebben képes regenerálódni.
Írta és a videót készítette: Monoki Ákos, Közép-Tisza-Jászság Tájegység, Természetvédelmi Őrszolgálat
Az egész Homokhátság problémája az évek óta tartó aszály, egy homokhátsági gazda szerint semmi értelme sincs idén bevetni a földet. 2024 nyarán homokszigetek születtek az apadó Maroson és megmutatta magát a a Tisza különleges szigete is.
b
