Az idei március bővelkedett a hideg idővel, az éjszakai fagyok is támadtak és ezek a hatások nyomot hagytak a gyümölcsösökben.
Március közepén elkezdődött a viharszezon, de előtte még aratott a hajnali fagy.
Nálunk nagyon határeset volt, ami nem fagyott el, ott a portokok üresek. Vagyis nincs a méheknek, mit gyűjteni, de a legnagyobb baj az, hogy nem is járnak. Megzavarta a fákat ez a nagyon szeszélyes tavaszi időjárás, ami nekünk jó lenne ebben az esetben úgy alakult, hogy az a baracknak nem jó. A virágzás meglehetősen elhúzódó, van olyan fajta, amelyik még csak most bont virágot. De mivel nem járnak megfelelően a méhek, kétséges lesz a jó megtermékenyülés
– nyilatkozta a Sonline-nak Gara Miklós somogytúri és balatonboglári kajszitermelő.
A méheknek ez az időjárás ugyanis nem ideális, tudta meg a lap Mészáros Jánostól, a Zselici Méhészegyesület elnökétől.
A 15 fok feletti hőmérséklet lenne megfelelő, amikor normálisan tudnak repülni, de a hideg miatt most bent vannak a kaptárban. Majdnem minden nap esik az eső, ilyenkor nem tudnak repülni. Pedig már hordani kellene, ahhoz hogy fiasítani tudjanak, kell a növényi fehérje, ami a virágporban van meg, de nem tudnak kimenni érte. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy komoly pusztulások voltak részben a hőingadozások miatt. Az, hogy januárban nagyon meleg volt, aztán hirtelen lehűlés jött -4-5 fokokkal, nem tett jót. Az akácot is figyeljük, hogy fagyott -e, még 3-4 hét kritikus ebből a szempontból
– magyarázta a szakember.
Siófokon Szabó Zoltánék ültetvényén, a fél állomány elfagyott pedig védekeztek, ahol tudtak. Ahol azonban nem, ott pusztított a fagy.
Több mint a fele nem lesz termő, de ebben nem csak a fagy játszott közre. Évek óta nagy az aszály, mert virágrügy is hiába van, laikusnak úgy tűnhet, hogy virágzik a fa, de sziromlevélben nincs termő és porzó és ez az aszályos nyaraktól van így. Amikor differenciálódnak a rügyek, nincs elég víz és ezáltal tápanyaghoz sem jut a növény, emiatt nem úgy fejlődnek a fák, ahogy kellene
– mondta el Szabó Zoltán.
Ezen a területen is csak ritkán látni méheket az időjárás miatt, pedig a termelő még vadméhkaptárak kihelyezésével is segíti a beporzókat. Korábban készítettek ilyet, a 40*30 centiméteres dobozba nádat tettek, amelybe beköltözhetnek a vadméhek. Hazánkban többszáz féle él, amelyek ugyancsak beporzók, ahogy a házi méhek is, de nem illatanyagra repülnek és Szabó Zoltán szerint rájuk jobban lehet számítani.
Befűtöttek a gyümölcsösnek Zalában is: fotókon a látványos fagy elleni védekezés. De írtunk cikket arról, hogy gyorsabban lehet fagyvédelmi szélgéphez jutni és ebben az írásunkban is találnak látványos fotókat a fagy elleni tüzelésről.
