A Vértes festői, zöld lankái között bújik meg a vörös szinte minden árnyalatában tobzódó, izgalmas fotótémákban bővelkedő, felhagyott gánti bauxitbánya, ami a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A Vértes hegység korábban gazdag bauxit lelőhely volt, amiről ma már csak a hátrahagyott tanösvény és a múzeum tanúskodik. A bányát sokan “Magyar Marsnak” nevezik, hiszen a vörös látkép sokakat a földönkívüli bolygóra emlékeztetik.
Horváth Nikoletta – akinek gyönyörű fotóit már bemutattuk portálunkon -, több alkalommal is látogatást tett ezen a varázslatos helyen. Elmondása szerint mindig rabul ejti őt a táj egyedi szépsége, éppen ezért újra és újra visszatér, hogy ezt az egyedülálló csodát láthassa és megörökíthesse.
Gánt nemcsak Magyarország legfontosabb bauxitbányájának adott otthont, de Európa-szerte ismert természeti kincs. A terület ma Bauxitföldtani Parkként üzemel. A magyar marsbéli táj így nemcsak a bánya emlékét őrzi, hanem ennél sokkal többet mesél nekünk a Földünkről, hiszen bepillantás enged az évmilliókkal korábban létezett világba.
A bánya története
Gánton 1920-ban találtak rá a jelentős karsztbauxittelepre. A külszíni bányát 1926-ban nyitották meg. Az 1930-as években a világ egyik legismertebb bauxitbányája volt. A II. világháború idején teljes kapacitását Németország foglalta. A bánya csúcstermelése 1953-ban elérte a 600 000 tonnát. Az 1980-as évekre a telepek kimerültek, 1987-ben pedig meg is szűnt a kitermelés. Azóta a Vértes oldalában lévő hatalmas, felszakított sebeknek tűnő fejtéseket rekultiválták, több-kevesebb sikerrel visszaadták őket a természetnek.
A különleges terület ma a turisták egyik kedvelt úti célja szerte a világból
A kőzetekben máig megőrződött történet körülbelül 220 millió évvel ezelőtt kezdődött, a késő-triászban. A marsbéli táj bepillantást nyújt az évmilliókkal korábban létezett világba.
Gánton két bánya is található. Az egyik sorsát rábízták a természetre, részben már vissza is hódította magának, a másik helyén viszont megnyílt a múzeum és a földtani park. A parkon egy 13 állomásos, 3,5 kilométer hosszú tanösvény vezet végig, amit a Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársai alakítottak ki.
A gánti múzeum és földtani park névadója Balás Jenő székely származású bányamérnök és kutató volt. Tevékenysége 1920 után a Vértesre és a Bakonyra összpontosult, ezen a vidéken kereste és kutatta a bauxitban gazdag földeket, és Gánt volt az egyik fő kutatási területe.
A közelmúltban egy különleges kalandozást tettünk a Mátrában. Ahol csodálatos panorámájú bércek, romantikus szurdokok, kezelt turista utak, tiszta hegyi levegő és nyugalom csábítja túrázásra a látogatókat. Valamint arról is beszámoltunk, hogy felejthetetlen élményt kínál a Káli-medence tüneményes falucskája. Salföldet a béke és a nyugalom járja át, amit a gondozott porták, a gyönyörű virágokkal teli kertek olyan különlegessé tesznek, hogy az itt töltött idő alatt megnyugszik a lélek.
A cikkben szereplő fotókat Horváth Nikoletta készítette.
