Egy-egy kellemes kirándulás alkalmával számos kulturális érdekesség felfedezésére kínálkozik alkalom a magyar tenger közelében. Ezek közé a látnivalók közé tartoznak a középkori templomok romjai is, melyek többségét az utóbbi évtizedekben helyreállították a műemlékvédelmi szakemberek vezetésével.
A vadregényes hangulatot árasztó romok nemcsak az építészet és a történelem szerelmeseinek tartogatnak élményeket. Bárki gyönyörködhet bennük, ha felhúzza a túracipőt, és útnak indul a Balaton északi partján. Révfülöp környezetében két középkori templomrom is megtalálható. A vörös homokkőből emelt Fülöpi templomrom és az ecséri templomrom maradványainak megtekintésére is megéri rászánni az időt.
A Balatontól karnyújtásnyira
Akit a középkori építészet emlékei vonzanak, annak kiváló célpont a Révfülöptől északra – Kővágóőrs közigazgatási határán belül – magasodó ecsérpusztai (ecséri) templomrom. Az ecséri szőlőhegy mellett fekvő romoknál elidőzve festői látképben gyönyörködhetünk. A rusztikus épületmaradványokat már csak azért is érdemes megnézni, mert a Balaton északi partjától légvonalban mindössze néhány száz méterre találhatók. A szőlőhegy lankáiról meseszép kilátás nyílik a közelben elterülő vulkanikus tanúhegyekre.
Az ecséri templom
A vadregényes hangulatot árasztó építmény egy 12. században épült templom maradványa. Régészeti feltételezések szerint Rendes és Révfülöp térségében egykor egy kiterjedt római kori település lehetett. Nem kizárt, hogy az Árpád-korban az ecséri templom építőanyagainak egy részét erről a vidékről szállították.
Ahogy Koppány Tibor a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) számában megjelent tanulmányában írja, a település neve a 14. század elejétől bukkan fel a forrásokban, főként helyi nemesi családok birtokaként, bár a veszprémi káptalannak és a kapornaki bencéseknek is voltak itt érdekeltségei. A templomot először 1353-ban említik. Később, 1433-ban Ecséri László, aki altárnokmester volt, Rómában pápai kiváltságokat is szerzett a Szűz Máriának szentelt ecséri egyháznak.
Román stílusban épült
Az egykor háromhajós templomnak eredetileg íves záródású főapszisa volt. Az oldalhajók a diadalív vonalában záródtak. A belső teret két sor vaskos pillér tagolta, amelyek boltíveket tartottak, ezekre épült rá a nyitott fedélszék. A szentélyt boltozat fedte, a délnyugati oldalon boltozott előcsarnok csatlakozott hozzá, északon pedig egy kis sekrestye. A sekrestye és a hajó közötti sarokban ossariumot (csontkamrát) alakítottak ki. A templom sarkait erőteljes támpillérek biztosították.
A falu és vele együtt a templom a 16. század végére elnéptelenedett, a torony végül 1933-ban leomlott. A ecsérpusztai romok régészeti feltárását 1962-ben végezte Sz. Czeglédy Ilona, a részleges helyreállítás 1963-ban történt Koppány Tibor építész tervei alapján.
Középkori templomromok
Magyarországon számos csodálatos templomrom várja a művészettörténet kedvelőit. Ahogy korábban írtuk, Szentes közelében egy Árpád kori templom romjai őrzik a pusztaság csöndjét. A Bakony és a Balaton-felvidék határvonalán, a Dél-Bakony lábánál egy másik Árpád-kori templomrom emelkedik a tájból. Bár mára jócskán megkopott a Szent András-templom régi fénye, kiemelt figyelmet érdemel.
