A Kis-Balaton vízfelületét egyre nagyobb területen borítja be a sulyom, egy őshonos vízinövény, amelynek terjedése egyszerre jelent bosszúságot a horgászoknak, de egyben örömteli fejleményt az ökológusoknak. A növény jelenléte ugyanis több szempontból is hasznos a természetes vízi élővilág számára, de ha túlságosan elszaporodik, problémát is okozhat – számolt be róla a Zaol.
Horgászok szerint túl sok, a szakemberek szerint pont jó
Az utóbbi hetekben a zalavári töltésnél és más partszakaszokon egyre több pecás panaszkodik: a sulyom annyira elterjedt a Kis-Balaton felszínén, hogy sok helyen gyakorlatilag lehetetlenné vált a horgászat. A víz felszínén úszó levelek sűrű szőnyeget alkotnak, amely alatt sem csalit, sem úszót nem lehet rendesen használni.
Ezzel szemben a természetvédelmi szakemberek pozitív fejleményként értékelik a növény térhódítását. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa, Látrányi-Lovász Zsófia kiemelte: a sulyom hazánkban őshonos és védett faj, amely fontos szerepet játszik a vízi ökoszisztémában – különösen egy olyan komplex vízvédelmi rendszerben, mint amilyen a Kis-Balaton.
Életet adó levélszőnyeg a víz tetején
A sulyom levelei rombusz alakúak és fogazott szélűek, egymáshoz szorosan illeszkedve sűrű levélrózsákat alkotnak. Ezek a víz felszínén lebegnek, és élőhelyet biztosítanak apró vízi élőlények számára, miközben árnyékolnak és oxigént is termelnek. Gyökereikben vízi gerinctelenek bújnak meg, termését pedig sok állatfaj fogyasztja.
Ezek a tulajdonságok nemcsak az élővilág fenntartásában fontosak, hanem a vízminőség javításában is szerepet játszanak. Nyáron a sulyom szinte természetes napernyőként védi a víztestet a túlmelegedéstől, ami különösen értékes szolgálat a klímaváltozással sújtott években.
Ha túl sok van belőle, az már gond
A sulyom mégsem teljesen problémamentes. Túlzott elszaporodása ugyanis árnyékolhatja a vízfelszínt és csökkentheti a víz oxigéntartalmát – különösen, ha a sűrű növénytakaró akadályozza a levegő és a víz közti gázcserét. Emellett elnyomhat más vízi növényfajokat, így akár a biológiai sokféleség rovására is mehet a térhódítása.
A szakemberek ezért időnkénti beavatkozással – például kaszálással – szabályozzák a sulyom elterjedését. Fontos tudni: mivel a növény védett, az irtását és gyűjtését kizárólag erre engedéllyel rendelkező szakemberek végezhetik. A laikus beavatkozás nemcsak tilos, hanem súlyos természetvédelmi bírságot is vonhat maga után: a növény eszmei értéke 5000 forint egyedenként.
A sulyom régen a magyar konyha része volt
Bár ma már védett, a sulyom valaha gyakori élelmiszernek számított. A tüskés termés ehető, és elődeink sütve, főzve fogyasztották – innen erednek népi elnevezései is: vízigesztenye, vízimogyoró, csemegesulyom. A termésből készült lisztet kenyérsütésre is használták, sőt, korábban a Tisza menti éttermek különleges szószokkal tálalva kínálták vendégeiknek.
Napjainkban csak engedéllyel használható fel élelmiszerként, de kreatív kézműves termékekben – például sulyomból készült sör, csokoládé, tészta vagy kompót – még találkozhatunk vele.
A termés begyűjtése nem egyszerű: éles tüskéi miatt régen speciális technikát alkalmaztak, hosszú bot végére erősített anyagdarabbal kavarták fel a vizet, majd a beleragadt terméseket fakéssel kaparták le róla.
Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy történik a sulyom kaszálása, de megmutattuk azt is, hogyan készül belőle bonbon.
