Kedvező tapasztalatokról számoltak be a KÖTIVIZIG Regionális laboratóriumának biológusai – írta a vízügyi igazgatóság.
A biológusok június 19-től vizsgálnak egy, a Jászsági-főcsatornából gravitációsan elárasztott területet Akolhát közelében. Alig két hónap alatt a víz minősége, valamint a növény- és állatvilág is jelentősen átalakult. A vízben az oldott oxigén szintje a felére csökkent, ami a szerves anyagok bomlására vezethető vissza.
Páratlan növény- és gerinctelenfauna
A vegetációt főként üde mocsárrétekre jellemző sásos-kákás társulások alkotják. A vízi gerinctelenek közül nagy számban fordultak elő szitakötők (Anisoptera), emellett piócák (Hirudinea), csíkbogarak (Dytiscidae), vízibogarak (Coleoptera), vízi poloskák (Heteroptera), valamint árvaszúnyogok (Chironomidae) és csípőszúnyogok (Culicidae) is megjelentek a felmérésekben.
Ritka halfajok és védett madarak
Elektromos halászattal eddig négy halfajt mutattak ki, összesen 300 egyedet. A leggyakoribb a védett szivárványos ökle (Rhodeus amarus) volt, amely az állomány 95 százalékát tette ki. Kis számban dévérkeszeg-ivadékok (Abramis brama) és naphalivadékok (Lepomis gibbosus) is előkerültek, de hosszabb távon kevés esélyük van a megmaradásra. A ritkább lelet a védett réti csík (Misgurnus fossilis) egy példánya, amely számára a terület ígéretes élőhelyet jelenthet.
A kétéltűek közül tömegesen fordult elő a kecskebéka (Pelophylax esculentus), kisebb számban barna ásóbéka (Pelobates fuscus) ebihalak és tarajos gőte (Triturus cristatus) is. A sekély vízhez kötődő madarak szintén megjelentek: rendszeresen látható a fehér gólya (Ciconia ciconia) és a fekete gólya (Ciconia nigra), a kis kócsag (Egretta garzetta) és a nagykócsag (Ardea alba). A parti madarak közül a pajzsos cankó (Calidris pugnax), a réti cankó (Tringa glareola) és a bíbic (Vanellus vanellus) is jelen vannak.
Ahogy korábban írtuk, idén a Körtvélyesi holtág is megmenekült a kiszáradástól – erről egy természetbarát látványos drónvideót készített. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízpótlással elindította az értékes Mályvádi-erdő körülbelül 20 kilométernyi belső csatornahálózatának feltöltését, ezzel enyhítve a faállomány és a talaj aszály okozta vízhiányos állapotát. Gőtecsapdával fogtak 250 ezer forintos halat egy hazai mocsárban.
