A Balaton jövője egyre bizonytalanabb: a kutatók szerint a következő évtizedekben drasztikus változásokra kell felkészülnünk, amelyek akár a strandolást is ellehetetleníthetik. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges vízszintszabályozás és a klímaváltozás együttes hatása a tó ökológiai egyensúlyát sodorja veszélybe – írja az ATV.
A Balaton mintegy ötezer éve alakult ki egységes tómedenceként, és azóta a vízszintje természetes módon hol megemelkedett, hol visszahúzódott – időnként akár 12 méteres különbségekkel. Az utóbbi évtizedekben azonban a természetes ingadozás helyett egyre inkább emberi beavatkozás formálta a tavat. A part menti beépítések, a nádasok pusztulása, valamint a stabil vízszint erőltetett fenntartása mind hozzájárulnak az ökológiai problémák súlyosbodásához.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői szerint a természetes vízszintváltozásnak fontos szerepe lenne: elősegítené a nádasok regenerálódását, szabályozná a hínárnövények terjedését, és visszafogná az algák elszaporodását. A jelenlegi gyakorlat azonban éppen ezeknek a folyamatoknak vágja el az útját.
Algásodás és kiszáradás fenyegeti a tavat
A figyelmeztető jelek már most is láthatók. 2019 nyarán például látványos algavirágzás borította be a tó egyes részeit – ez egyértelmű jele annak, hogy a víz tápanyagtartalma túl magasra emelkedett. Ha a folyamat folytatódik, a vízminőség rohamos romlására kell számítani.
A klímaváltozás csak súlyosbítja a helyzetet: az utóbbi években egyre gyakoribbak a hosszú aszályos időszakok és az ezek után érkező heves esőzések. A csökkenő csapadék, a megnövekedett párolgás és a hőhullámok közvetlenül hatnak a vízszintre és a tó ökoszisztémájára.
Tóth Viktor limnológus szerint, ha a jelenlegi trendek változatlanul folytatódnak, 2035-re a Balaton már nem lesz alkalmas fürdésre, 2050-re pedig akár teljesen ki is száradhat. Bár ez drámainak hangzik, a szakértők szerint a tó jelenlegi állapotát és a környezeti folyamatokat figyelembe véve reális forgatókönyvről van szó.
Új vízgazdálkodásra lenne szükség
A kutatók szerint sürgősen új stratégiára van szükség a tó megóvására. Újra napirendre került a vízpótlás kérdése – például a Rábából való vízátvezetés lehetősége, amely korábban már szóba került, de most ismét komoly alternatívaként merül fel.
A vízinövények is változtatják a tó arcát
A Balaton melegedése nemcsak az algásodást fokozza, hanem a vízinövények összetételét is átrendezi. A hőhullámok során a tó vize tartósan 30 °C közelébe emelkedhet, ami kedvez a szúrós levelű, oxigénhiányos környezethez alkalmazkodó fajoknak. Ilyen például a nagy tüskéshínár és a tócsagaz, amelyek egyre nagyobb teret nyernek.
Ez pedig nemcsak ökológiai, hanem turisztikai szempontból is problémát jelent: a tüskés növényzet jelentősen ronthatja a strandélményt, tovább gyengítve a tó vonzerejét.
Korábban beszámoltunk róla, hogy zöld hidrákkal végeztek kutatásokat a Balatonban. Kimutatták, hogy már 130 idegenhonos faj él Magyarország vizeiben. Trópusi növényt is találtak már a Kis-Balatonban.
