Szeptember első hete az iskolakezdésről szól. Reggel készülnek a szendvicsek, megtelnek iskolatáskás gyerekekkel a buszok, nyolc órához közeledve pedig hatványra emeljük a csúcsforgalmat is. Az iskolaépületekbe, osztálytermekbe újra élet költözik.
És ahogy visszatekintünk a múltba, nem volt ez másként a mi időnkben sem. Dédszüleink is megélték ezeket a pillanatokat, igaz, hogy 100 éve még gyalog mentek az iskolákba és a padok is inkább tömör fából készültek.
Lapozzon bele a Fortepan gyűjteményébe, ahol az iskola, tanulás, osztályterem keresőszavakat bepötyögve több száz kép közül válogathattunk.
Ami pedig az oktatás történetét illeti, az első iskola a Pannonhalmi Főapátsághoz köthető, ahol az 1093 körül készült pannonhalmi kolostori könyvtár katalógusa szerint már jó néhány tankönyvvel is rendelkeztek.
A mai modern oktatás története a Ratio Educationis rendelettel kezdődött, amit Mária Terézia királynő adott ki 1777-ben. Ekkor valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított.
1806-ban adták ki az új Ratio Educationis-t, mely szerint a kisgimnázium négy osztályos lesz, a nagygimnázium pedig hat, a falusi és mezővárosi gyerekeknek 6 éves korukban kell elkezdeni az iskolát, ha lehetőségük van rá, és 12 éves korukig befejezni.
A népoktatásban jelentős változást hozott Klebersberg Kunó (1875-1932) vallás és közoktatási miniszter kultúrpolitikája, aki a népiskolák tömeges építésével és az iskolán kívüli népművelés megszervezésével kívánta a tömegek műveltségét emelni.
A falvakban, tanyákon élők többsége számára a hat elemi iskola – 1940-től valósult meg a 8 osztályos képzés – elvégzésével a tanulás befejeződött. Így a gimnáziumokban, polgári iskolákban már csak a módosabb iparosok, gazdák, tisztviselők, nemesek gyerekei tanultak tovább.
Ma már az iskola egyet jelent a gyermekek kibontakozásával, egy olyan tudás megszerzésével, amivel mindenki megrajzolhatja magának a jövőképét, és azon az úton haladhat, ahol a cél az élethivatás megtalálása lehet.
(Forrás: Néprajzi Múzeum)
Gyűjtöttünk képeket korábbi cikkeinkben nagyapáink szüreteléséről, a nyaralásukról és a kertészkedésükről is.
