Somogyi László amatőr fotós és természetbúvár, és már gyermekkora óta része az életének a fotózás és a természet megfigyelése. Most sikerült egy vadkamera segítségével felvennie a Tapolca környékén portyázó aranysakál falkát.
A videón szereplő sakálok idei, valószínűleg egy alomból származó egyedek lehettek, akik most ismerkednek a nagyvilággal. Éjszakánként szoktam hallani sakálüvöltést a várostól nem messze, ezért gondoltam, hogy a közeli patak parton jó helye lesz a kamerának. Négyen voltak, és szerintem együtt is maradnak, miután felnőnek. Az aranysakál falkában portyázik, de ötnél többen ritkán vannak.
– mesélte László, aki a Badacsonylábdihegyi Ökoturisztikai Látogatóközpont és Herczeg Ferenc Strand gondnoka és túravezetője, így foglalkozását tekintve is közel áll a természethez.
Az aranysakálokat az Eger-patak vagy a köznyelvben Eger-víz Tapolcához közeli szakaszán vette fel a vadkamera szeptember elején. László arról is mesélt, hogy már a sakálok is egyre jobban urbanizálódnak.
A tapolcai vasútállomás mellett van a liget, ahol fészkelő vetési varjú kolónia van. Májusban amikor a fiókák próbálják a szárnyaikat és van, hogy kiesnek a fészekből és ott ülnek a fák alatt a gyepen. Pár éve láttam, hogy éjjel bejött egy sakál és összeszedte a földön lévő fiókákat. Azt tapasztaltam, hogy az évek során egyre közelebb jönnek a városhoz és ezt hallom sok Balaton-felvidéki településen is
– így László, aki elmondta azt is, hogy csak személyes kíváncsiság és dokumentálás céljából örökít meg állatokat.
A jól elhelyezett vadkamera nem zavarja az állatokat, és természetes viselkedésük közben lehet őket megfigyelni. Természetesen csak olyan helyekre rakok ki kamerát, ahol nagyon minimális az emberi jelenlét, vagy egyáltalán nincs is.
Az aranysakál őshonos faj Magyarországon. A kilencvenes évek közepétől egyre jobban terjed és foglalja vissza a régi élőhelyeit.
Nagyon óvatos állat, de minél több lesz belőlük, annál nagyobb az esélye a konfliktusoknak ember és sakál között. Falkában vadászik és nagyon hatékony. Táplálkozását tekintve nem válogat. Megeszi a hullott gyümölcsöt, a rovarokat, dögöt, rágcsálókat, vadmalacot, őzet, hüllőket, kétéltűeket, sőt még a táplálék konkurenciát jelentő rókának a kölykeit is, ha van rá lehetősége. A házi állatokat sem kíméli.
Kénytelenek leszünk alkalmazkodni ehhez a fajhoz, mert nagyon jól érzi magát a Kárpát-medencében. A Balaton-felvidék változatos élőhelyi pedig kiváló táplálkozó, szaporodó és búvóhelyet biztosítanak neki. Magyarországon dúvadnak minősül, ezért egész évben lőhető, de ez a vadászok dolga
– tette hozzá László.
Írtunk arrók is, hogy robbanásszerűen nőtt az aranysakálok száma Magyarországon és rókának hitték az alföldi kisvárosban ólálkodó nádi farkast, egy tolnai vadász pedig egy éjszaka alatt négy aranysakált lőtt ki.
