Még 2022-ben indította el dr. Pikó Evelin a Kérődző Akadémia nevű oldalát, mert szenvedélye a kérődző állatok egészsége, gyógyítása. Mint mondta: szeretne közvetlen stílusú, közérthető, szakmai alapokon nyugvó ismeretterjesztést nyújtani az érdeklődőknek, bemutatni azt, hogy milyen szemlélettel dolgozik, illetve reménykedik abban is, hogy hátha legalább egy állatorvos-hallgatót el tud csábítani a kérődzőpraxis felé.
Amikor a magyar tejtermelői ágazat problémájáról is írt egy bejegyzést, megszületett az ötlet, hogy talán ő maga is tudna segíteni a gazdáknak.
Habár a fő profilom a nagy létszámú tejelő szarvasmarhatelepek állategészségügyi menedzsmentje, az utóbbi években elkezdtem együtt dolgozni számos kisebb gazdasággal is. Sok remek emberrel ismerkedtem meg, és impulzust kaptam arról is, hogy a vidék nem feltétlenül halott, sőt, talán éledezőben van újra az állattartás
– mondta el a Sokszínű Vidéknek a szegedi állatorvos, aki kizárólag kérődző állatok állategészségügyi menedzsmentjével foglalkozó, egyszemélyes állatorvosi praxist működtet. Tizenegy éve dolgozik állatorvosként, jelenleg a klientúrája nagyjából 4000 szarvasmarhából, ugyanennyi juhból, mintegy 60 kecskéből, 5 alpakából és egy kétpúpú tevéből áll.
Nincs könnyű helyzetben ma a magyar tejtermelő, ami egy soktényezős probléma, nemcsak hazai, hanem globális szinten is. Természetesen van politikai oldala is a kérdésnek, de politizálni nem szeretnék, segíteni viszont annál inkább, így jött az ötlet, hogy mi lenne, ha a tejtermelőket és a vásárlókat vihetnénk közelebb egymáshoz.
Az ágazat kihívásai egyaránt érintik a nagy létszámú és a kis létszámú gazdaságokat is. De azt el kell ismerni, hogy ezek a kihívások sokszor másképp csapódnak le az üzemmérettől függően – az idei év senkinek nem lesz könnyű, de a „kicsiknek” bizony nehezebb lesz.
Saját szakmai partnereim példáján keresztül látom azt, hogy mennyire tehetetlenek, amikor a tejfelvásárló cégek nem kötnek velük szerződést a 2026-os évre, és a nyakukon marad napi több száz vagy akár ezer liter tej
– jegyezte meg Evelin, aki a napokban a Facebook-oldalára is leírta a gondolatait a témában, és a kommentszekcióban számos hozzászólás érkezett azzal kapcsolatban, hogy vásárolnának tejet, tejtermékeket közvetlenül a termelőtől – ha tudnák, hogy hol lehet ezeket beszerezni a lakóhelyükhöz közel.
Evelin azt reméli, hogy a térkép segít kiépíteni egy direkt kapcsolatot a termelők és a közelükben élő fogyasztók között.
Nem vagyok naiv, nem gondolom, hogy ez a kis hevenyészett Google Maps térkép megoldja az ágazat problémáit. Azt viszont remélem, hogy egy kicsit talán segíteni tud. Segít a termelőnek értékesíteni, segít a fogyasztónak, segíthet egy-egy kisebb régiónak, segíthet a gazdának abban, hogy kapcsolatot alakítson ki a közelében élő gazdatársakkal. Elcsépelt, de igaz: együtt könnyebb! Faramuci helyzet, hogy ma, amikor bárkinek, bárhova, bármikor, azonnal tudunk üzenetet küldeni, mégis elszigeteltebben élünk, mint valaha. Úgy gondolom, hogy alulról jövő szerveződéssel, összefogással ma többre lehet menni – sok szép példát láttam erre az utóbbi időben. Nem hangosan, nem harsányan, szépen csendben.
Evelin elsősorban olyan termelők jelentkezését várja, akik közvetlenül értékesítenek tejet és/vagy feldolgozott tejterméket fogyasztóknak.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy én csak információt közvetítek. Nem teszteltem, nem kóstoltam, nem ellenőriztem a tartási helyeket, termékeket. Az én szerepem ebben annyi, hogy információt közvetítek.
A térképre úgy lehet felkerülni, hogy a jelentkezők elküldik a kerodzoakademia@gmail.com e-mail-címre a nevüket, településüket, telefonszámukat, termékeik megnevezését, illetve ha bármi egyéb fontos információ van a vásárlással kapcsolatban. Ha tejautomatájuk van, akkor az automata pontos címét is.
Írtunk arról is, hogy ömlik a szlovák tej Magyarországra, és megmutattuk azt is, hogy mi a különbség a tejföl és a frissföl között, illetve hogy hogyan készül a házi tejföl és a túró egyszerűen.
