Virágzó vidékünk

Több tucat gyógyszerhatóanyagot mutattak ki a Kis-Balaton térségében

Facebook/HUN-REN BLKI
Facebook/HUN-REN BLKI
A vizsgálatok kimutatták, hogy a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer fontos, eddig kevésbé ismert szempontból is szerepet játszik a Balaton védelmében, mivel az év nagy részében jelentősen csökkenti a tóba kerülő mikroszennyezők mennyiségét.

Egy kutatás kimutatta, hogy a folyókbók a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerébe bekerülő gyógyszerhatóanyagok több mint fele a tározóból kifolyó, Balatonba érkező vízben már nem mutatható ki, ugyanakkor egyes hormonok, epilepszia elleni szerek és nem-szteroid gyulladáscsökkentők időszakosan akár dúsulást is mutathatnak ezen a szakaszon.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Pannon Egyetem – Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói frissen publikált tanulmányukban számolnak be a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer (KBVR) gyógyszerhatóanyag-eltávolító képességéről – írta meg a HUN-REN BLKI a közösségi oldalán.

A kutatók az egy évet felölelő vizsgálat során a KBVR területén, illetve annak be- és kifolyó vizein gyűjtött mintákban összesen 41 gyógyszerhatóanyagot azonosítottak, amelyeket 10 hatóanyag csoportba tudtak besorolni.

Az azonosított vegyületek között a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére használt gyógyszerek, különböző hormonok és szorongásoldó gyógyszerek hatóanyagai domináltak. Előfordulási gyakoriság tekintetében az opioidok, a helyi érzéstelenítők és egyes antidepresszánsok voltak meghatározók.

Nemzetközi összehasonlításban a terület gyógyszerterhelése közepesnek tekinthető, és jól tükrözi a térség gyógyturisztikai hasznosítását, valamint demográfiai sajátosságait.

Több jelentős termálvizes fürdőhely, úgymint Hévíz, Zalakaros és Kehidakustány is a vízgyűjtő területen található, valamint a Zala folyóval érkező, jelentős mennyiségű tisztított szennyvíz terhelése is érinti a területet.

Ezek az értékek a nemzetközi adatokkal összehasonlítva átlagosnak tekinthetők, mivel hasonló gyógyszerterhelési szintek a külföldi vízfolyások és tavak többségében is kimutathatók, különösen a magas népsűrűségű vagy gyógyturisztikailag hasznosított térségekben.

A felmérés eredményei szerint a terület gyógyszerterhelése jelentős tér-és időbeli változékonyságot mutat. A szennyezés fő forrásainak a Zala folyó és a Kiskomáromi-csatorna tekinthetők. A kutatók az egyes évszakokban jelentős eltéréseket tapasztaltak mind az azonosított anyagok számában, mind azok koncentrációjában.

Az elemzések szerint a KBVR elfolyó vizében mért magasabb koncentrációk előfordulása a Kis-Balatonban zajló természetes belső folyamatok következménye, jellemzően az üledékből való felszabadulás okozhatja a jelenséget.

A kutatás összességében arra világít rá, hogy a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer fontos, eddig kevésbé ismert szempontból is szerepet játszik a Balaton védelmében, mivel az év nagy részében jelentősen csökkenti a tóba kerülő mikroszennyezők mennyiségét. Bár bizonyos időszakokban maga a tározó rendszer átmenetileg „szennyező” forrássá válhat, megfelelő működtetéssel és vízkezeléssel ez a hatás csökkenthető, így a Kis-Balaton hosszú távon is hatékony védelmet nyújthat a Balaton számára.

Írtunk arról is, hogy különleges vízi élőlény özönlötte el a Kis-Balatont, és magyar bivalyok őrzik a természetet a Kis-Balatonon. De volt olyan is, hogy négy mentett vidrát engedtek szabadon a Kis-Balatonon.

Kapcsolódó
Csak idő kérdése volt: megjelent a hódpatkány a Balaton vízgyűjtőterületén
A nutria megjelenése komoly kihívás elé állíthatja a Kis-Balaton ökoszisztémáját.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik