A vöröshagyma a magyar háztartásokban alapélelmiszer, ám kevesen gondolunk rá egészségvédő zöldségként. Pedig nemcsak ízt ad az ételeknek: összetett beltartalmi értékei miatt funkcionális élelmiszernek is tekinthető. Emiatt nem mindegy, hogy hőkezelve vagy nyers formában kerül a tányérra – írja az Agrofórum.
Tápanyagraktár a föld alatt
A hagyma botanikai értelemben módosult hajtás, amelynek feladata a tápanyagok raktározása. Ezek közül több az emberi szervezet számára is hasznos. A legjelentősebbek a flavonoidok, valamint a kéntartalmú vegyületek, amelyek a hagyma jellegzetes illatáért és csípős ízéért felelősek.
Nyers állapotban a hagyma C-vitamint, B6-vitamint, biotint, káliumot, valamint kisebb mennyiségben vasat, cinket és magnéziumot is tartalmaz. A vörös héjú fajták antioxidáns-tartalma általában magasabb, míg a fehér hagymák íze enyhébb, összetételük kissé eltérő arányokat mutat. Ettől függetlenül mindegyik értékes része lehet az étrendnek.
Miért számít a hőkezelés?
A főzés, sütés vagy párolás során a hagyma bizonyos hatóanyagai részben lebomlanak. A hőérzékeny antioxidánsok és az illékony kénvegyületek mennyisége csökken, így ezekből nyersen fogyasztva többet tud hasznosítani a szervezet.
Kutatások szerint a nyers hagymában megmaradó bioaktív anyagok szerepet játszhatnak a gyulladásos folyamatok mérséklésében, az immunrendszer támogatásában, a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentésében. Egyes vizsgálatok összefüggést mutattak ki a rendszeres hagymafogyasztás, a kedvezőbb vérzsírértékek és a stabilabb vérnyomás között. A kéntartalmú vegyületek inzulinérzékenységre gyakorolt hatását is intenzíven kutatják.
A hagyma a népi gyógyászatban
A hagyma nemcsak az étkezésben kapott szerepet: a népi gyógyászat régóta alkalmazza megfázás, köhögés vagy rovarcsípés esetén. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi ellátást, laboratóriumi körülmények között igazolták a hagyma antibakteriális és enyhe gyulladáscsökkentő hatását.
Hogyan érdemes nyersen fogyasztani?
A nyers hagyma jól illeszthető salátákba, szendvicsekbe, hideg mártásokba, de savanyítva is megőrzi értékes tulajdonságainak egy részét. A túl erős csípősség hideg vizes áztatással vagy enyhe sózással csökkenthető.
Általános mennyiségi ajánlás nincs, de napi 80-100 gramm, vagyis nagyjából egy közepes fej hagyma a legtöbb egészséges felnőtt számára nem okoz gondot.
Amikor jobb az óvatosság
A hagyma inulint tartalmaz, amely egyeseknél puffadást, hasi diszkomfortot válthat ki. Érzékeny emésztőrendszer esetén a hőkezelt hagyma általában könnyebben tolerálható. Szintén gyakori mellékhatás az intenzív szájszag, amely mérsékelhető vízben áztatással, illetve friss zöldfűszerek fogyasztásával.
Korábban megírtuk, hogy hogyan tároljuk a hagymát, hogy túlélje a telet, megosztottunk egy egyszerű trükköt a hagymadinszteléshez, amivel nem lesz szag a lakásban és a grillsütő tisztításához is, amihez akár hagymát is használhatunk.
