A február első hetében Berlinben rendezett Fruit Logistica 2026 nemzetközi szakkiállításon a termékinnovációiért járó Fresh Produce díjat – Fruit Logistica Innovation Award – az alsó-szászország székhelyű német nemesítő csapat, a ZIN kapta a POMPUR nevő, almaallergiások számára nemesített gyümölcsért, írta a Fruitveb. A hipoallergén almát a korábbi évekhez hasonlóan a látogatók választották meg a kiállítás során leadott szavazataikkal.
A POMPUR az első alma, amelyet kifejezetten azért nemesítettek, hogy az allergiára érzékenyek se mondjanak le ennek a klasszikus gyümölcsnek a fogyasztásáról. A német ZIN – Züchtungsinitiative Niederelbe többéves kutatómunkával hozta létre ezt az úttörő fajtát, amely a világon elsőként kapta meg az Európai Allergiakutató Alapítvány (ECARF) tanúsítványát.
A piros héjú, édes ízvilágú POMPUR nemcsak biztonságosabb választás az almaallergiával élők számára, hanem ízében és minőségében is felveszi a versenyt a prémium fajtákkal. Az új hipoallergén fajta neve egy szóösszetétel, amely a POM (alma) és a PUR (pure, azaz “tiszta”) tagokból áll össze.
Olyan fajtát nemesítettünk ki, amelyet azok is élvezhetnek, akik korábban nem ehettek almát: ez csak Németországban 3,5-4 millió allergiás fogyasztót jelent. A POMPUR nem csak azért került a döntősök közé, mert hipoallergén, hanem mert egyszerűen finom. Végre megünnepelhetjük, hogy 20 éve megkezdett munkánkat elismerték
– mondta Maik Stölken, a ZIN ügyvezető igazgatója.
A kísérletezés során összesen 700 különböző ZIN fajtajelöltet mértek be Münchenben az alma leggyakrabban problémákat okozó allergénjére, a Mal d 1-re, majd az alkalmasnak mutatkozó, leszűkített csoport gyümölcseiből először 2022-ben kóstoltattak 30, majd később 100 grammot egy allergiásokból álló tesztcsoporttal.
Az eredmények alapján bizonyították, hogy a ZIN fajtája kevesebb és enyhébb reakciót váltott ki, mint a hivatalosan hipoallergénnek minősített Santana fajta.
Mi okozza az almaallergiát?
Az almában az allergén anyagoknak jelenleg négy családját ismerjük, ezek közül kettő kevésbé jelentős.
Az almára allergiás emberek többségénél Észak- és Közép-Európában, valamint Észak-Amerikában a Mal d 1 allergén vált ki reakciót, mert ez igen hasonló szerkezetű a nyír pollenjében található allergénhez (Bet v 1).
Ez egyben azt is jelenti, hogy nyírre allergiás emberek alma fogyasztása közben is tapasztalhatnak kellemetlenségeket. A másik allergén a Mal d 3, ez az őszibarack Pru p 3 nevű fehérjéjére hasonlít, és szintén képes úgynevezett keresztallergiás reakciót kiváltani, ami azt jelenti, hogy viszketni kezd a száj, bedagad az ajak, elkezdhet folyni az orr, könnyezni a szem, rosszabb esetben pedig súlyosabb allergiás reakció, köhögés, rekedtség, fulladásérzés is felléphet.
Mi az a keresztallergia?
Ez az allergológusok számára is kicsit rejtélyes jelenség. Oka nem pontosan tisztázott, de általában arról van szó, hogy egyes fehérjék (allergiás reakciót kiváltó anyagok, allergének) egymáshoz nagyon hasonló aminosav sorrendje megzavarja az immunrendszert, és már ismert anyagként azonosít egy hasonló molekulát. Rendszerint akkor fordul elő, ha az immunrendszer igen gyakran találkozik egy adott allergénnel, ezért a hasonló anyagokra is hevesen reagál.
Például Észak-Európában az igen elterjedt a nyírfa gyakori kiváltó oka a szénanáthának. A nyírfa allergénje nagyon hasonlít az alma Mal d 1 allergénjére, viszont ez csak a gyümölcs húsában található, ráadásul hőérzékeny molekula. Ez az oka annak, hogy az almát megfőzve, vagy pasztörizált almalevet fogyasztva ez az allergiás reakció nem jön létre.
A nyírfában található allergén egyébként nem csak az alma, hanem a zeller, a szilva, a kivi, a mogyoró, a sárgarépa és még számos növény allergiát kiváltó fehérjéjére is hasonlít. Sok a látszólag indokolatlan keresztallergiás párosítás, pedig csak arról van szó, hogy az allergén fehérje aminosavsorrendje hasonló. Ilyen szokatlan párosok például a répa és a fekete üröm, vagy a háziporatka és a garnélarák.
A másik allergén, a Mal d 3 viszont főleg az alma héjában található, ráadásul hőstabil. Ezért főleg dél-európaiaknál – akik gyakran voltak kitéve az őszibarack Pru p 3 nevű allergénjének – mindenképpen bekövetkezik az allergiás reakció, akárhogy főzik-hevítik is az almát.
Érdekesség, hogy fordított irányban a keresztallergia nem működik. Ennek oka, hogy a nyírfa pollenjét belélegezzük, ezért a tüdőn át jut a szervezetbe, ahol nem bomlik le, hanem a véráramon keresztül aktivizálja az immunrendszert, „felkészíti” az alma allergénnel történő találkozásra. Fordított esetre viszont nincs példa, mert az elfogyasztott almát az emésztőszervrendszer lebontja, így a fehérje nem képes beindítani a keresztreakciót.
A közelmúltban a magyar almákkal kapcsolatban alakult ki vita egy európai szakmai szervezet által vélt élelmezésegészségügyi problémával kapcsolatban. Írtunk arról, hogyan tároljuk télen az almát, hogy sokáig friss maradjon, és arról is, hogy hidegtűrő brazil almával gyarapodott Európa.
