A Nosalty ÍGY KÉSZÜL című videós sorozata ezúttal nem egy éttermi konyhába vagy trendi pékségbe kalauzol, hanem a vidéki Magyarország szívébe. A legújabb epizódban a stáb a Nógrád vármegyei faluba, Szandára látogatott, ahol a Terra Szanda szervezésében elevenedett meg a disznóvágás évszázados hagyománya. A portréfilm középpontjában Tibi bácsi áll, aki nemcsak böllér, hanem élő tudástár is: történetein keresztül a szakma rejtelmei és a falusi közösségi lét esszenciája is kirajzolódik.
Az ÍGY KÉSZÜL sorozat első részében Hernyák Tamás, az etyeki Hernyák Birtok ügyvezetője kalauzolta végig az olvasókat a borkészítés folyamatán, a cikk ide kattintva olvasható. A második részben a kovászos termékek birodalmában kalandoztak Tóth Szilárddal, a SALT Bakery szakmai vezetőjével, és a hely társtulajdonosával, Lefkovics Leával, amely itt nézhető vissza.
Nemcsak munka, rítus
A disznóvágás több mint gasztronómiai esemény, hanem igazi közösségi rituálé. A film érzékenyen mutatja meg a hajnali készülődést, a munkafolyamatok pontos rendjét és azt a különleges hangulatot, amely egyszerre fegyelmezett és baráti. Ilyenkor minden mozdulatnak jelentősége van, minden jelenlévő tudja a feladatát, a nap végére pedig nemcsak hús kerül az asztalra, hanem közös élmények is születnek.
Tibi bácsi mesél arról, hogyan tanulta ki a böllérmesterséget, miért elengedhetetlen a tisztelet az állat iránt, és miként alakult át a szakma az elmúlt évtizedekben. A hagyományos technikák ma már modern élelmiszer-biztonsági szabályokkal egészülnek ki, de a lényeg változatlan maradt:
gondos munka, tapasztalat és felelősség.
A böllérszakma rejtelmei közelről
A portréfilm nem finomkodik, hanem őszintén bemutatja a folyamatokat: a bontás logikáját, a hurka és kolbász fűszerezésének kényes arányait, valamint a toros ételek készítésének apró trükkjeit.
Tibi bácsi szerint egy jó böllér fél siker, a másik fele az ízlés, az ösztön és az évek alatt megszerzett rutin.
A nézők végigkövethetik, hogyan válik a friss húsból tepertő, abált szalonna, májas hurka és füstölésre szánt kolbász, miközben a háttérben folyamatosan dolgozik a csapat. Itt mindenki számít: aki darál, aki fűszerez, aki tölt, és aki figyel, nehogy kárba vesszen egyetlen falat sem.
Élő hagyomány a jövőnek
A szandai disznóvágás remek példája annak, hogyan lehet a hagyományokat élő, közösségi élménnyé formálni, ebben kulcsszerepet vállal a Terra Szanda, amelyet Tóth Rozi és párja, Onno hoztak létre egyfajta intergenerációs szerelemprojektként és válaszként a klímaszorongásra.
A Hollandiában ökofilozófiát és fenntartható gazdálkodást tanuló alapítók tudatosan választották a magyar vidéket az elméleti munka helyett: Szandán regeneratív szemléletű gazdálkodást, közösségi programokat és gasztronómiai eseményeket építenek, miközben a helyiektől tanult évszázados tudást ötvözik modern fenntarthatósági megoldásokkal.
Workshopok, elvonulások, pálinkafőzés, önfenntartó gazdasági képzések és közös vacsorák révén nemcsak megőrzik, hanem tovább is adják azt a tudást, amely szerintük a jövő egyik kulcsa, hogy
a hagyomány ne múlt idő legyen, hanem élő gyakorlat.
Íme a Nosalty Így készült sorozatának disznóvágást bemutató epizódja
A Fortepan fotógyűjteményének segítségével írtunk arról, milyen volt a disznóvágás nagyanyáink korában, és korábbi cikkünkben megtudhatták, milyen az igazi disznótor a csabai kolbászkirály szerint. Ami biztos: a disznóvágás évszázadok óta a legnagyobb családi összetartás vidéken.
