Ha nincs kertünk, de mégis vágyunk arra az érzésre, amikor a saját termesztésű paradicsom kerül a salátánkba, szerencsére nem kell lemondanunk róla. A lakásban kialakított beltéri konyhakert ma már nem számít luxusnak, bárki kialakíthatja magának. Nem kell hozzá más, csak egy jól megtervezett ablakpárkány, néhány polc vagy egy napfényes sarok, és egész évben friss fűszernövényekhez és zöldségekhez juthatunk, írja a balkongardenweb.com .
Zöldhagyma és fokhagyma
Az újhagyma az egyik leghálásabb növény, ha most ismerkedünk a beltéri kertészkedéssel. Nem igényel nagy helyet, és szépen fejlődik olyan ablakban, ahol legalább 4 órán keresztül éri a közvetlen napfényt.
Sokan próbálják vízben nevelni az újhagymát, ami rövid távon látványos megoldást, de ha valóban erős, folyamatosan vágható növényt szeretnénk, érdemes inkább földbe ültetni. A vízes módszer gyors, de kimeríti a növényt – talajban viszont stabilabb gyökérzetet és bőségesebb termést kapunk, akár akkor is, amikor odakint éppen havazik.
A kezdéshez nem kell profi felszerelés: egy nagyobb kávéscsésze, kisebb kaspó vagy akár egy levágott műanyag palack is megteszi ideiglenesen. Amikor azonban a növények megerősödnek, ültessük át őket nagyobb, jó vízelvezetésű (alján lyukas) cserépbe – különösen akkor, ha nemcsak zöld leveleket, hanem hagymafejeket is szeretnénk.
Paradicsom
Ha délre néző ablakunk van, aranyat ér: akár egy mini paradicsomkertet is kialakíthatunk a lakásban. Különösen a koktél- és szőlőparadicsom fajták érzik jól magukat cserépben, mert kompaktabb növekedésűek, mégis bőséges termést hoznak.
A paradicsom fényigényes növény: naponta legalább 6 óra közvetlen napfényre van szüksége. Ha ezt nem kapja meg, megnyúlik, gyengébb lesz, és kevesebb termést hoz. Érdemes a legnaposabb ablakba helyezni, és időnként forgatni a cserepet, hogy folyamatosan fejlődjön.
Ne feledkezzünk meg a támasztékról sem. A stabil tartás nemcsak esztétikusabb növényt biztosít, hanem segít megelőzni a szárak törését is.

Édesburgonya
Az édesburgonya nemcsak finom, hanem meglepően látványos és egyszerűen szaporítható növény, akár a konyhapárkányon is. A hajtatáshoz mindössze egy nagyobb üvegre, vízre és néhány fogpiszkálóra van szükség.
Szúrjuk a fogpiszkálókat a gumó oldalába úgy, hogy megtartsák az üveg peremén, majd helyezzük vízbe úgy, hogy az édesburgonya alsó harmada legyen csak víz alatt. Ez azért fontos, mert ha mélyre merítjük, könnyen rothadásnak indulhat. A vizet néhány naponta érdemes cserélni.
Gyömbér
A gyömbér nemcsak különleges aromájáról ismert, hanem arról is, hogy meglepően jól nevelhető lakásban.
A siker kulcsa a megfelelő cserép. Egy legalább 20–25 cm mély és széles edény ideális kiindulópont, mert a gyömbér nem lefelé, hanem oldalirányba terjeszkedik. A jó vízelvezetés különösen fontos, mert a víz könnyen rothadásához vezethet.
Elhelyezésnél a keletre néző ablakban a legjobb választás: itt megkapja a kíméletes reggeli napfényt, délután pedig már nem éri erős, perzselő sugárzás. A földje legyen folyamatosan enyhén nedves, de ne tocsogós.

Saláta
A saláta az egyik legegyszerűbben nevelhető zöldség beltérben, így ideális választás kezdő konyhakertészeknek is. Nem szükséges tűző napfényt, de fontos, hogy naponta kapjon szűrt vagy részleges fényt – egy világos ablak közelében már szépen fejlődik.
Különösen praktikus megoldás egy alacsony, széles ültetőládában vagy akár egy kisebb „salátaasztalon” nevelni, ahol több tő is elfér egymás mellett. Sekély gyökérzetű növény, így nincs szüksége mélycserére, viszont a jó vízelvezetés itt is alapfeltétel.
Előnye, hogy rugalmasan mozgatható: ha több fényre van szüksége, egyszerűen átteheti az erkélyre vagy egy naposabb pontra néhány órára.
Padlizsán
A padlizsán nem csak kerti ágyásban érzi jól magát, a napos teraszon vagy zárt erkélyen cserépben is szépen nevelhető. Ha van egy világos, meleg fekvésű balkonunk, bátran belevághatunk a termesztésébe.
Fontos, hogy elég nagy cserepet válasszunk (legalább 25–30 cm mélyet), jó vízelvezetéssel. A tápanyagban gazdag föld és a rendszeres öntözés szintén kulcsfontosságú, mert a cserépben gyorsabban kiszárad a talaj. Nem szabad megfeledkezni a korai karózásról sem.
Korábban írtunk arról, mit kell február végén a magaságyásokkal , és arról is, hogyan ébreszthetjük februárban a „szunnyadó” komposztot .

